Lengyel-magyar barátság

„Polak, Węgier, dwa bratanki i do szabli, i do szklanki” – avagy „Lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol és issza borát.” Elcsépelt mondás lenne? Nincs mögötte tartalom? A Lengyel-magyar barátság blog célja, hogy bemutassa a két nép viszonyának jelenkori alakulását. A magyar-lengyel barátság él, a lengyelek pedig továbbra is testvéri szeretettel gondolnak ránk. Kíváncsi vagy arra, hogyan mutatkozik meg a mindennapokban? Jó böngészést kíván: Aranyi Péter, alapító

Friss topikok

  • Pekkarin: @ArmaGedeon: Akkor megkövetem magam, úgy tűnt a gojfikázást a posztra érted. Afelől nincs kétség, ... (2015.04.04. 19:20) Magyargyalázás lengyel módra
  • budai fellegvár: Mint korábban már írtam róla, egy nem régen vett könyvben: A Magyar Királyi 101. Honvéd Gépkocsizó... (2014.08.26. 09:30) Együtt harcolt, s itta borát...1944-ben is
  • ♔bаtyu♔: "A magyar–lengyel kapcsolatok regionális jelentősége szempontjából az elmúlt évek egyik legfontosa... (2014.03.14. 09:10) Sörfőzdében nyílik újra a magyar főkonzulátus
  • Pekkarin: @Deak Tamas: Köszönöm! Lesznek fejlemények, szóval semmiképp nem hagyom abba! :) (2014.03.03. 22:27) Télváró gondolatok
  • gabrysia: A bisztro címe: ul. Zwycięzców 13., a bolt az utca túloldalán található és Sklep Papryka elnevezés... (2013.11.12. 19:07) Bistro Budapeszt

Közösség

Bejegyzések

HTML

üzenet

aranyipeter kukac hotmail.com

Címkék

1956 (8) 2012 (2) 23 (3) abortusz (1) andrzejewicz (1) barát (1) barátság (39) bíró internet fórum magyar (1) borkultúra (1) budapest (2) Budapest (1) bugyi (1) CBA (1) chopin év (1) cilvil (1) doda (2) dvsc (1) egyetem (1) életmód (1) emlékmű (8) énekesmadár (1) és (20) euro (2) európa bajnokság (2) ezereves baratsag (2) fapados busztársaság (1) film (1) forradalom (6) forró (24) fotózás (1) friss (29) friss és (6) friss és forró (30) gazdaság (1) gdansk (1) gosia (1) gyors (1) h1n1 (1) hedvig (1) heti (1) jános (1) jaroslaw (1) jégkrém (1) kabát (1) kaczinski (2) kaczynksi (1) kapcsolatok (9) katyn (1) kiállítás (1) koral (1) közélet (5) krakkó (7) kulti (2) kultúra (3) lászló (1) látogatás (2) lengyel (23) lengyelmagyar (18) lengyelország (26) lengyelorszag (9) Lengyel Filmtavasz (1) lengyel magyar (35) lengyel magyar barátság (25) lengyel magyar határ (1) litván lengyel (1) lojális (1) magdalena (1) magyar (9) magyar lengyel (15) magyar lengyel futball meccs (1) márciusi ifjak (1) menekült (1) migráns (1) nyelvtanulás (2) október (2) omega (1) orbán (1) Orbán (1) pál (1) pápa (1) péter (1) polak wegier (6) politika (4) politikai kultúra (7) poznan (1) Poznan (1) programajánló (2) sólyom (1) szak (1) szavak (2) szavazz (1) szexuálkultúra (1) szlovákia (2) tanulás (1) tiltakozás (1) történelem (11) ukrajna (2) utazás (3) vállalkozás (1) Varsó (4) varsó (17) vélemény (5) vétó (1) videó (1) viktor (1) virgin (1) vízilabda (1) zakopower (2) zsidózás (2) Címkefelhő

2013.04.05. 23:13 Pekkarin

Magyargyalázás lengyel módra

A félig lengyel, félig magyar Krzysztof Varga könyve, a Turulpörkölt heves vitákat váltott ki és erősen megosztotta a magyarokat. Annak ellenére, hogy a műben olvasható magyar gyalázás felér egy Mohamed-karikatúrával.

A provokatív című mű már a legelején magyarázkodással kezdődik, melyben az író arra hívja fel a figyelmet, hogy írását elsősorban a lengyel olvasóknak szánta. „Talán nagyképűség tőlem, de mindeddig nem született ilyen, lengyel nyelvű mű Magyarországról. Volt néhány útikönyv, néhány történeti munka, de olyan könyv nem volt, amelyben egybevegyül a konyha, a történelem és a politika” – írja Varga az előszóban. Értjük ugye? Na, szóval ez a mű ezért különleges. Senki ne számítson azonban látványos fotókra túrógombócról, vagy halászléről, mert ilyen nincs. Fikázás viszont annál inkább.

Milyenek ezek a benyomások? Mit tolmácsol Varga a lengyel olvasóknak? Először is fontos tisztázni, hogy az író nem a lengyel-magyar barátságról ír – bár szerinte a „A lengyel-magyar két jó barát (…)” is egy elcsépelt mondás -, hanem kvázi Turul-vadászatra indul és „alaposan” felfedezi a budapesti kocsmákban  a jelenlegi magyar kultúrát és kollektív tudatot. A közel 180 oldalas műből tulajdonképpen három üzenet ( ha úgy tetszik: „mondanivaló”) hámozható ki: 1. a magyarok Trianon miatt keseregnek és búslakodnak, 2. a magyarok csak érdekből kedvesek, 3. Magyarországon mindenki öngyilkos akar lenni. Ezt az egészet pedig finoman beleülteti az össznépi frusztrációba, azaz az író szerint mindenkiben tombol a búskomor-visszafojtott agresszió. Pozitív kritikát ne keressünk benne, mert kevés van és az is lehet, hogy a fordító csempészte bele. Merthogy annyira magyar, hogy fordítani kellett. Saját bevallása szerint a dédanyja pedig szlovák volt.

"Hát, joggal merül fel a kérdés, hogyha például a BBC időjárás jelentése esetleg egy este közzéteszi Európa fővárosainak másnapi várható hőmérsékleti értékeit, akkor feltételezhető, hogy a britek titkon már a kontinens gyarmatosításán gondolkodnak?"

Az író előszeretettel járja körül a Trianon témát, de meg sem próbálja ismertetni a békeszerződés által teremtett igazságtalanságokat. Hogy értse meg így a lengyel olvasó a nagy, össznépi búskomorságot? „A Duna tévében még az időjárás jelentés is nosztalgikus, mert az úgynevezett Kárpát-medencéről szól, márpedig ez a magyar kisebbség által lakott terület eufemisztikus elnevezése, külön hangsúlyozva Erdélyt” -írja Varga.  Hát, joggal merül fel a kérdés, hogyha például a BBC időjárás jelentése esetleg egy este közzé teszi Európa fővárosainak másnapi várható hőmérsékleti értékeit, akkor feltételezhető, hogy a britek titkon már a kontinens gyarmatosításán gondolkodnak?

Varga igazi magyar gyalázó – és ez a felfogása a könyv végén jön ki leginkább a Magyar Vándor kapcsán: „Vígjátéknak elég sótlan és unalmas, de legalább megpróbálja nevetségessé tenni a magyar mitológiát.” Nem valószínű, hogy a film eredeti szándéka ez volt, de miért kéne a történelmi gyökereket nevetségessé tenni? Miért örvendezne ezen az író? Varga azonban emellett abban is örömét leli, hogy jó nagyokat rúg a magyarok származásába, eredetébe. Tudjuk, hogy ezt manapság sok alternatív nyelvész és történész is előszeretettel teszi ( ezért ráadásul még érdemkeresztet is osztogatnak), azonban érthetetlen, hogy miért nem a hivatalos, történészek és nyelvészek által is elfogadott tételeket ismereti a lengyel olvasók számára. „Nem tartoznak sem a szlávsághoz, sem a Balkánhoz, sem a germán kultúrkörhöz (…) legközelebbi rokonaik a finnek és az észtek túl messze vannak. Jóval több, mint ezer éve látták egymást utoljára, ma már nem igen akad közös beszédtémájuk.” 

 "(...) nem látszik a pogány imádságot mondó sámán, nem látszanak a legyőzött szlávok, akik fogolyként várják nyomorú sorsuk beteljesedését, nem látszanak a vitéz magyarok, akik meztelen nőket hurcolnak ki a kunyhóikból, hogy megerőszakolják és rabszolgává tegyék őket"

Ez az állítás téves, hiszen legközelebbi rokonaink a vogulok és az osztjákok, igaz, viszont, hogy az államalkotó finnugor rokonok közül valóban az észtekkel és a finnekkel állnak fenn aktív kulturális és gazdasági kapcsolatok. És hiába vannak messze, mert a finnek még a kétezres évek elején is mátyásföldi Ikarus EAG buszokat vásároltak, Finnország épp a közelmúltban adományozott helikoptert hazánknak, 1956-ban pedig dal is született északon a „magyar testvérnép szabadságáról” folytatott küzdelemről. Az észtek büszkén gondolnak a finnugor rokonságra és emellett - bár szeretjük azt gondolni -, de nem vagyunk egyedül. Számíthatunk rokonainkra, ahogy lengyel testvéreinkre is.

Még akkor is, ha Varga olyanokat magyaráz bele történelmünkbe, amit igazán csak egy nacionalista szlovák, vagy román tenne. Ez legjobban a Feszty-körkép kapcsolatban írt gondolataiból jön ki. A festményről hiányolja a „történelmi valóságot”, azaz, hogy „nem látszik a pogány imádságot mondó sámán, nem látszanak a legyőzött szlávok, akik fogolyként várják nyomorú sorsuk beteljesedését, nem látszanak a vitéz magyarok, akik meztelen nőket hurcolnak ki a kunyhóikból, hogy megerőszakolják és rabszolgává tegyék őket". Ilyen töménytelen fikázást a lengyelekről is lehetne írni. Csak egy kis utálat kell hozzá és kellő olvasatlanság.

5 komment

Címkék: történelem politikai kultúra lengyel magyar friss és forró lengyel magyar barátság Turulpörkölt


A bejegyzés trackback címe:

http://lengyelmagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr915203339

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2015.01.16. 09:37:00

Varga fikázásának olyan tipikus gojgyűlölet szaga van. Biztos vagyok benne, hogy saját lakóhelyéről, Lengyelországról is ilyet írna, ha nem félne őszinte lenni. (a "hazája" szó nem biztos, hogy indokolt lenne)

Pekkarin 2015.04.04. 18:36:49

@ArmaGedeon: Olvastad? És a posztot? Tegyünk már különbséget a fikázás és egy kritikus megfogalmazás között. A hozzászólásodnak van egyfajta Varga-imádata.

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2015.04.04. 18:56:40

Lehet, hogy homályosan fogalmaztam. VArga fikázza a magyarokat és tippem szerint ez gojfikázás részéről. A Varga-kritikával egyetértek.

ArmaGedeon · http://kitalaltujkor.blogspot.com/ 2015.04.04. 18:58:18

Tehát Varga nyilvánvalóan nem lengyel, ahogy nem is magyar. Tudna a lengyelekről is ilyen rosszindulatúan írni. Vagy talán ír is.

Pekkarin 2015.04.04. 19:20:26

@ArmaGedeon: Akkor megkövetem magam, úgy tűnt a gojfikázást a posztra érted. Afelől nincs kétség, tudna a lengyelekről is így írni, vagy ír is, de a lengyel-magyar barátság szempontjából károsak az ilyen nézőpontok. Lehet és kell is megfogalmazni kritikákat egymással szemben, de nem így ahogy ő tette.