Lengyel-magyar barátság

„Polak, Węgier, dwa bratanki i do szabli, i do szklanki” – avagy „Lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol és issza borát.” Elcsépelt mondás lenne? Nincs mögötte tartalom? A Lengyel-magyar barátság blog célja, hogy bemutassa a két nép viszonyának jelenkori alakulását. A magyar-lengyel barátság él, a lengyelek pedig továbbra is testvéri szeretettel gondolnak ránk. Kíváncsi vagy arra, hogyan mutatkozik meg a mindennapokban? Jó böngészést kíván: Aranyi Péter, alapító

Friss topikok

  • Pekkarin: @ArmaGedeon: Akkor megkövetem magam, úgy tűnt a gojfikázást a posztra érted. Afelől nincs kétség, ... (2015.04.04. 19:20) Magyargyalázás lengyel módra
  • budai fellegvár: Mint korábban már írtam róla, egy nem régen vett könyvben: A Magyar Királyi 101. Honvéd Gépkocsizó... (2014.08.26. 09:30) Együtt harcolt, s itta borát...1944-ben is
  • ♔bаtyu♔: "A magyar–lengyel kapcsolatok regionális jelentősége szempontjából az elmúlt évek egyik legfontosa... (2014.03.14. 09:10) Sörfőzdében nyílik újra a magyar főkonzulátus
  • Pekkarin: @Deak Tamas: Köszönöm! Lesznek fejlemények, szóval semmiképp nem hagyom abba! :) (2014.03.03. 22:27) Télváró gondolatok
  • gabrysia: A bisztro címe: ul. Zwycięzców 13., a bolt az utca túloldalán található és Sklep Papryka elnevezés... (2013.11.12. 19:07) Bistro Budapeszt

Közösség

Bejegyzések

HTML

üzenet

aranyipeter kukac hotmail.com

Címkék

1956 (8) 2012 (2) 23 (3) abortusz (1) andrzejewicz (1) barát (1) barátság (39) bíró internet fórum magyar (1) borkultúra (1) Budapest (1) budapest (2) bugyi (1) CBA (1) chopin év (1) cilvil (1) doda (2) dvsc (1) egyetem (1) életmód (1) emlékmű (8) énekesmadár (1) és (20) euro (2) európa bajnokság (2) ezereves baratsag (2) fapados busztársaság (1) film (1) forradalom (6) forró (24) fotózás (1) friss (29) friss és (6) friss és forró (30) gazdaság (1) gdansk (1) gosia (1) gyors (1) h1n1 (1) hedvig (1) heti (1) jános (1) jaroslaw (1) jégkrém (1) kabát (1) kaczinski (2) kaczynksi (1) kapcsolatok (9) katyn (1) kiállítás (1) koral (1) közélet (5) krakkó (7) kulti (2) kultúra (3) lászló (1) látogatás (2) lengyel (23) lengyelmagyar (18) lengyelország (26) lengyelorszag (9) Lengyel Filmtavasz (1) lengyel magyar (35) lengyel magyar barátság (25) lengyel magyar határ (1) litván lengyel (1) lojális (1) magdalena (1) magyar (9) magyar lengyel (15) magyar lengyel futball meccs (1) márciusi ifjak (1) menekült (1) migráns (1) nyelvtanulás (2) október (2) omega (1) orbán (1) Orbán (1) pál (1) pápa (1) péter (1) polak wegier (6) politika (4) politikai kultúra (7) poznan (1) Poznan (1) programajánló (2) sólyom (1) szak (1) szavak (2) szavazz (1) szexuálkultúra (1) szlovákia (2) tanulás (1) tiltakozás (1) történelem (11) ukrajna (2) utazás (3) vállalkozás (1) Varsó (4) varsó (17) vélemény (5) vétó (1) videó (1) viktor (1) virgin (1) vízilabda (1) zakopower (2) zsidózás (2) Címkefelhő

2016.12.29. 17:35 Pekkarin

Lengyel dráma magyar szállal

Még a 2016-os, Lengyel Filmtavaszon néztem ki magamnak az Egyszer élünk (Żyć nie umierać) című filmet, de sajnos nem jutottam el odáig, hogy tényleg meg is nézzem az alkotást. Végül karácsony után tudtam megnézni, köszönhetően annak, hogy novemberben meg tudtam venni Krakkóban a DVD-jét. 

Egyáltalán nem bántam meg, rögtön kiderül miért. Mindenek előtt hadd áruljam el, hogy elfogult vagyok a lengyel (és cseh) filmekkel szemben, ami egész egyszerűen annyit jelent, hogy bármit is nézek meg Lengyelországból, azt nem bánom meg. Még akkor sem, ha van annyira értékelhetetlen, mint például a magyar Nejem, nőm, csajom, ami csak arra volt jó, hogy Stohl Buci visszatérjen. Az Egyszer élünk viszont szemlés film, ergo joggal valószínűsíthető, hogy van benne valami, amitől átment a rostán.

egyszer.jpg

A filmet a főleg sorozatok (Singielka, Prawo Agaty) rendezőjeként tevékenykedő 40 éves Maciej Migas rendezte. A főszerepre pedig azt a Tomasz Kotot kérte fel, akit az Istenek ( Bogowie, 2014) című filmből már ismerhet a magyar közönség. A férfi már akkor, az első lengyelországi szívátültetést végre hajtó orvos, Zbigniew Religa szerepében bebizonyította, hogy képes elvinni a hátán egy drámai ívű alkotást, ha kell. Nincs ez másképp az Egyszer élünkkel sem.

A film története szerint a népszerű lengyel színész, Bartek egy nap átveszi orvosi leleteit, melyek furcsa rendellenességről tanúskodnak. A férfit onkológushoz küldik, aki közli vele, hogy tüdőrákot diagnosztizáltak nála és nagyjából 3-4 hónapja van hátra. Bartek úgy dönt, felveszi a harcot a betegséggel és közben megpróbálja a lehetőségeihez mérten kiélvezni az életét. Kapcsolatba lép Ausztráliában élő volt feleségével, valamint a Magyarországon élő lányával (Paulina Gałązka). Sőt, még egykori exét is felkeresi, akit Magdalena Walach, az M jak milosc lengyel szappanopera egyik főszereplője alakít. 

Úgy tűnik, hogy a karrierjében elért gyors sikerek, valamint a barátok támogatása elég erőt ad neki ahhoz, hogy leküzdje a halálos betegséget. A történet azonban váratlan fordulatot vesz és mégiscsak drámai végkifejlettel szembesülhet a néző.

egyszer_02.jpg

Az Egyszer élünk a téma ellenére giccses szentimentalizmus nélkül, reálisan követi végig a főszereplő életének drámai szakaszát. Bartekben ugyan nem akad túl sok szeretni való, mégis úgy érezzük, hogy a történet végére egy szeretetre méltó figurától búcsúzunk. Ez minden bizonnyal Tomasz Kot zseniális alakításának, valamint a realista rendezésnek köszönhető. Az Egyszer élünk realista alkotásnak tekinthető abból a szempontból, hogy a főszereplő valós, életszagú szituációkkal találja magát szemben azt követően, hogy kiderül, hónapjai vannak hátra. Ez ugyanis nem tudja más mederbe terelni életét, egy-két barátot és ismerőst leszámítva nem fognak másképp viszonyulni hozzá szerettei, vagy hozzátartozói, köztük lánya sem, akivel valamiért hosszú-hosszú évekre elveszett a kapcsolata.

Bartek tragédiája nem elsősorban a rákban rejlik, hanem abban, hogy nem tudja kihúzni a fejét abból a kalodából, amit főleg saját maga épített feje köré úgy, ahogy a betegség előtt élt és azzal, ahogy a rák előtt bánt az emberekkel. Persze ezt a részt nem ismerjük meg a filmből, mindezt, csak sejteni lehet. A halálos kór azonban fejét veszi és Bartek elbukik a küzdelemben.

Magyar néző számára különösen kedvesek lehetnek a Budapesten felvett jelenetek. A férfi ugyanis egyszer úgy dönt, hogy egy T3-assal a magyar fővárosba látogat, hogy beszéljen lányával. De nem csak ezért érdemes megnézni az alkotást, hanem azért is, mert egy néhai lengyel színész, Tadeusz Szymkow valós történetét dolgozza fel.

 

Szólj hozzá!

Címkék: film lengyelország lengyel magyar friss és forró lengyelorszag lengyel magyar barátság Budapest


A bejegyzés trackback címe:

http://lengyelmagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr3712080525

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu