Lengyel-magyar barátság

„Polak, Węgier, dwa bratanki i do szabli, i do szklanki” – avagy „Lengyel-magyar két jó barát, együtt harcol és issza borát.” Elcsépelt mondás lenne? Nincs mögötte tartalom? A Lengyel-magyar barátság blog célja, hogy bemutassa a két nép viszonyának jelenkori alakulását. A magyar-lengyel barátság él, a lengyelek pedig továbbra is testvéri szeretettel gondolnak ránk. Kíváncsi vagy arra, hogyan mutatkozik meg a mindennapokban? Jó böngészést kíván: Aranyi Péter, alapító

Friss topikok

  • Pekkarin: @ArmaGedeon: Akkor megkövetem magam, úgy tűnt a gojfikázást a posztra érted. Afelől nincs kétség, ... (2015.04.04. 19:20) Magyargyalázás lengyel módra
  • budai fellegvár: Mint korábban már írtam róla, egy nem régen vett könyvben: A Magyar Királyi 101. Honvéd Gépkocsizó... (2014.08.26. 09:30) Együtt harcolt, s itta borát...1944-ben is
  • ♔bаtyu♔: "A magyar–lengyel kapcsolatok regionális jelentősége szempontjából az elmúlt évek egyik legfontosa... (2014.03.14. 09:10) Sörfőzdében nyílik újra a magyar főkonzulátus
  • Pekkarin: @Deak Tamas: Köszönöm! Lesznek fejlemények, szóval semmiképp nem hagyom abba! :) (2014.03.03. 22:27) Télváró gondolatok
  • gabrysia: A bisztro címe: ul. Zwycięzców 13., a bolt az utca túloldalán található és Sklep Papryka elnevezés... (2013.11.12. 19:07) Bistro Budapeszt

Közösség

Bejegyzések

HTML

üzenet

aranyipeter kukac hotmail.com

Címkék

1956 (8) 2012 (2) 23 (3) abortusz (1) andrzejewicz (1) barát (1) barátság (39) bíró internet fórum magyar (1) borkultúra (1) budapest (2) Budapest (1) bugyi (1) CBA (1) chopin év (1) cilvil (1) doda (2) dvsc (1) egyetem (1) életmód (1) emlékmű (8) énekesmadár (1) és (20) euro (2) európa bajnokság (2) ezereves baratsag (2) fapados busztársaság (1) film (1) forradalom (6) forró (24) fotózás (1) friss (29) friss és (6) friss és forró (30) gazdaság (1) gdansk (1) gosia (1) gyors (1) h1n1 (1) hedvig (1) heti (1) jános (1) jaroslaw (1) jégkrém (1) kabát (1) kaczinski (2) kaczynksi (1) kapcsolatok (9) katyn (1) kiállítás (1) koral (1) közélet (5) krakkó (7) kulti (2) kultúra (3) lászló (1) látogatás (2) lengyel (23) lengyelmagyar (18) lengyelorszag (9) lengyelország (26) Lengyel Filmtavasz (1) lengyel magyar (35) lengyel magyar barátság (25) lengyel magyar határ (1) litván lengyel (1) lojális (1) magdalena (1) magyar (9) magyar lengyel (15) magyar lengyel futball meccs (1) márciusi ifjak (1) menekült (1) migráns (1) nyelvtanulás (2) október (2) omega (1) Orbán (1) orbán (1) pál (1) pápa (1) péter (1) polak wegier (6) politika (4) politikai kultúra (7) Poznan (1) poznan (1) programajánló (2) sólyom (1) szak (1) szavak (2) szavazz (1) szexuálkultúra (1) szlovákia (2) tanulás (1) tiltakozás (1) történelem (11) ukrajna (2) utazás (3) vállalkozás (1) varsó (17) Varsó (4) vélemény (5) vétó (1) videó (1) viktor (1) virgin (1) vízilabda (1) zakopower (2) zsidózás (2) Címkefelhő

2013.10.05. 18:26 gabrysia

Bistro Budapeszt

Néhány hete új vendéglátóhely nyílt Varsó Saska Kępa városrészében Bistro Budapeszt néven.  A hely egyetlen hátránya, hogy nagyon kicsi és kevés asztal fér el odabent. A jelenlegi vénasszonyok nyarában még odakint is le lehet ülni és napfényben sütkérezve ebédelni, de ha jön a tél sajnos kevés lesz a hely. Azonban a pörkölt nokedlivel és házi savanyúsággal, valamint a túrós rétes igazán finom volt szóval reméljük a hely népszerű lesz a lengyelek körében is.

bistro.jpg

Ma ottjártamkor beszélgettem egy kicsit a minket kiszolgáló hölggyel, aki annak a Kovács Istvánnak a felesége, akivel én még Poznańban találkoztam tavaly szeptemberben a magyar vásáron és aki egy magyar boltot is vezet Varsóban ami a bisztróval szemben, az utca túloldalán található. Akkor Poznańban kaptam egy telefonszámot Kovács Istvántól azzal az információval, hogy általában két-három hetente jár Magyarországra áruért és ha valamire szükségem lenne akár rendelni is tudok. Egyszer aztán mikor épp füstölt kolbászért mentem a boltba, és érdeklődtem, hogy túró rudit kapni-e sajnos nemleges választ kaptam. Korábban többször hoztak és próbálták árulni, de mivel a lengyelek körében a rudi egyáltalán nem ismert, sajnos nem kelt el, és végül ki kellett dobniuk a lejárt szavatosság miatt. De sebaj, ha szeretnék rendelni, akkor adjam meg a telefonszámom, és ha hoznak Magyarországról, akkor értesítenek. A számom megadtam, majd szépen elfelejtkeztem az egész dologról. Néhány héttel később azonban meglepetésemre sms-t kaptam: „Witam, tu Sklep Wegierski Papryka…” Mehettem is átvenni hatalmas túró rudi szállítmányomat, becsületükre legyen mondva még csak nem is csillagászati áron kaptam jutottam hozzá.

Tehát a bisztróban minden nap igyekeznek más ételeket készíteni, helyszűke miatt leginkább úgy tervezték, hogy elvitelre árulnának. A szakácsnő magyar ismerősétől tanulta a recepteket, akinek az édesapja korábban a varsói nagykövetség főszakácsaként dolgozott. Tehát a varsóiaknak minden adott hogy hozzájussanak egy kiadós házias ebédhez, az árak is barátiak: a kis adag 8 zł, a nagy 12 zł, a desszertek, sütemények, lángos 6 zł körül járnak. A hely facebook oldalán a napi menüről is találhatunk friss információkat.

2 komment


2013.08.04. 20:17 Pekkarin

Ősszel helyrehozzák a Bajnai-kormány fatális hibáját

Várhatóan ősszel nyílik újra a krakkói főkonzulátus. Ezt a tájékoztatást adta a Külügyminisztérium a Lengyel-magyar barátság blog megkeresésére. Ez hatalmas örömhír, igazán örülni csak akkor fogunk, ha saját szemünkkel látjuk. 

A krakkói főkonzulátus bezárásáról Bajnai Gordon kormánya döntött 2009-ben. A lépés órási kárt okozott a dél-lengyelországi magyaroknak, nem beszélve a kulturális és gazdasági következményektől. Úgy tűnik, hogy négy év elteltével visszatérhetünk abba az állapotba, amely a gyászos döntést megelőzően állt fenn.

A határozat alapján a Krakkói Főkonzulátus konzuli kerületéhez hat dél-lengyelországi vajdaság (Alsó-Szilézia, Opole, Szilézia, Kis-Lengyelország, Kárpátalja, Szentkereszt) tartozik majd. A képviselet feladatai között a gazdasági, közlekedési, turisztikai, társadalmi és a tudományos kapcsolatok, valamint a régióban élő magyar közösséggel való együttműködés szorosabbá tétele szerepel.

magyar_izek.jpg

Magyar ízek Krakkóban

A határozat alapján megkezdődtek a főkonzulátus újranyitásának előkészületei. A Külügyminisztérium a Lengyel Köztársaságnak már jelezte magyar szándékot, amelyet a lengyelek támogatólag visszaigazoltak. A Bem-rakparton található minisztérium a képviselet újranyitását ez év őszére tervezi. Magyarország a Visegrádi Négyek soros elnökeként is nagy hangsúlyt fektet a regionális együttműködés erősítésére.

A Lengyel-magyar barátság blog korábban több bejegyzésben is foglalkozott a krakkói főkonzulátus ügyével és a lehető legtöbb rendelkezésre álló eszközzel harcolt a bezárás ellen. Szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt petíciót indítottunk a krakkói főkonzulátus megmaradása érdekében, melyet akkor 335 tiltakozó írt alá. Emellett nyílt levélben kértük Orbán Viktort az intézmény újranyitására.

A krakkói főkonzulátus bezárása indokolatlan lépés volt, ugyanis az évi 2 és fél milliárd forint, melyből az intézmény gazdálkodott mindössze a parlamenti képviselők fizetésemelésére volt elég. A bezárás ugyanakkor nagyon rossz üzenet volt a lengyelek felé, hiszen soha egyetlen nép nem élt akkora szimpátiával Magyarország iránt, mint ők, ezt bizonyítja 1956-os októberi, magyar forradalmat támogató segélyszállítások megindítása, illetve Bem tábornok és a lengyelek 1848-as szabadságharcos szerepvállalása.

Szólj hozzá!

Címkék: politika 1956 barátság lengyelország politikai kultúra friss és forró lengyelorszag magyar lengyel lengyel magyar barátság friss és polak wegier


2013.08.01. 22:51 gabrysia

A varsói felkelés 69. évfordulója

Az előző írásomban a varsói felkelésről volt szó és azért, hogy időben tudósítsak az eseményről már jóval korábban kitettem a blogra. Ma volt azonban a megemlékezés, nekem az első olyan aminek Varsóban voltam szemtanúja. Korábban Wrocławban ért utol mindig a sziréna hangja, mivel természetesen ott sem feledkeztek el az évfordulóról - idén azonban már Varsóban volt alkalmam megtapasztalni hogy zajlik az emléknap. Ott ahol ez a lengyelek számára oly fontos esemény megtörtént. Megindító élmény volt annak ellenére, hogy csak egy percig tartott. Később még elmentem néhány, a felkelés szempontjából fontos emlékhelyre és készítettem néhány fotót, illetve már találtam videókat is a mai W óráról.

Varsó központja 2013. augusztus 1-jén 17:00 órakor

kép1.JPGA kis felkelő szobra, ezen a napon virág és mécsestenger borítja. Ezzel a szoborral kívántak emléket állítani a felkelésben fontos hírszerző, összekötő szerepet betöltő gyermekeknek.

kép2.JPGA varsói felkelés során az egymástól elzárt gócpontok között az egyetlen közlekedési lehetőség gyakran csak a föld alatti a csatornahálózaton keresztül vezetett. A képen látható a leghíresebb szoborcsoport - amely a felkelőknek állít emléket - egyik alakja épp a csatornából előmászó felkelő.

kép5.jpgVirág a csatornafedélen.

kép3.JPGAz egyik emléktábla a sok közül.

kép10.jpgA Reduta Bank épülete, talán az egyetlen ami még eredeti állapotában áll mementóként Varsó belvárosában, a falain golyók ütötte nyomok láthatók. Többször tervezték az újjáépítését, de erre mind máig nem került sor.

kép6.jpgEmlékhely a Reduta Bank épülete előtt.

kép7.jpgA varsói srácok.

kép8.jpgEmlékezünk

kép9.jpgA Varsói Felkelés Múzeumában található, magyar nyelvű röplap melyben a lengyel földalatti mozgalom kéri meg a magyar katonákat hogy álljanak a felkelés mellé.

Ez a filmelőzetes pedig most jelent meg, a leírás szerint csupa eredeti felvétel összevágásából készült amit két fiatal forgatott a háború idején. Hosszú és fáradalmas munkával felújították és kiszínezték az eredeti felvételeket. A 90 perces film hamarosan látható lesz a lengyel mozikban.

2 komment

Címkék: történelem varsó lengyel barátság forradalom emlékmű friss és forró lengyelorszag lengyelmagyar


2013.07.25. 14:22 Pekkarin

Dolgoznál Lengyelországban?

Igyekszünk minden kedves olvasónk kérését teljesíteni, ezért most egy olyan álláshirdetést tolmácsolunk, melyet egy hazai cég adott fel lengyelországi munkavégzésre.

A járműkövetéssel és műholdas flottakövetéssel foglalkozó Jar-Kontroll Kft. lengyelországi terjeszkedéséhez keres ügyvezetőt, aki az egész folyamatot kézben tartaná és levezényelné. A vállalkozás a harmadik legnagyobb nyomkövetéssel foglalkozó cég Magyarországon.

A jelentkezőktől elsősorban a lengyel nyelv hibátlan ismeretét várják el írásban és szóban, valamint  némi iparágban való jártasság is elkél. A cég büszke fiatalos és lendületes csapatára, és bízik abban, hogy hamar megtalálja a megfelelő jelentkezőt a pozícióra. Érdeklődni a lenti elérhetőségeken lehet, de ne feledjétek: a lengyel nyelvtudás nélkülözhetetlen!

Kapcsolattartó:

Keller Antal
antal.keller@jarkon.hu
+36303326068

www.jarkon.hu

Szólj hozzá!


2013.07.23. 18:58 gabrysia

Augusztus 1. „W óra”

Augusztus 1.-jén délután 5 órakor Lengyelország szerte megszólalnak a szirénák és az ország megáll egy percre. Emlékezni. Tiszteletet leróni. Emlékeztetni. Ezen a napon tört ki ugyanis 1944-ben a máig sok kérdést felvető, igen megosztó de leginkább tragikusnak nevezhető varsói felkelés  (ami nem összekeverendő az ’43-as varsói gettólázadással). 69 éve, hogy a már majd 5 éve náci megszállás alatt élő varsóiak úgy döntöttek megpróbálják a lehetetlent: visszavenni a hatalmat a fővárosuk felett. Az időzítés úgy tűnt tökéletes. A keletről előrenyomuló „baráti, felszabadító” Vörös Hadsereg már ott várakozott a Visztula túlsó partján a segítség ígéretével, a lengyeleknek hát minden reményük beigazolódni látszódott.

 

Ez a kampányfilm tavaly készült, híven mutatja, hogy zajlik az emlékezés Varsóban

De Sztálin okosabb volt annál, hogy engedje a lengyeleknek kivívni szabadságukat. A szovjetek tehát álltak és várták míg a németek 63 nap alatt vérbe fojtották a felkelést, majd porrá égették a lengyel fővárost. Szó szerint porrá égették, szisztematikusan, házról-házra járva, lángszórókkal, külön figyelmet szentelve a lengyel történelemben és kultúrában fontos szerepet játszott helyeknek. Varsónak 1939-ben 1.300.000 lakosa volt, a felkelés idejére ez 900.000 körülire fogyatkozott, míg a háború végén már csak kb. 1000 ember élt a romokon. Az háborús pusztításról néhány éve megrázóan valósághű 3D-s animáció is készült, a Varsói Felkelés Múzeumában megtekinthető, a trailer itt látható:

 

 

„Godzina W” (W óra) elnevezéssel zajlanak majd országszerte a megemlékezések, mely elnevezés a felkelés kezdetét jelző akció fedőneve volt. A felkelés, amelyben mindenki részt vállalt, ahol 8 éves gyerekek voltak a hírszerzők, és a földalatti csatornarendszereken keresztül közlekedtek. Varsóban járva lehetetlen nem értesülni mindezekről – az úton útfélen a háborús áldozatokra emlékeztető táblák felhívják az ember figyelmét. Unalmas folyton a múltra emlékezni? Lehet. De nincs család amely ne fogyatkozott volna meg a háborúban. Ez a seb máig eleven. Egész könyvtárat megtöltő fájdalom áradt már ki ebből a sebből és még mindig csak ömlik és ömlik. A sokk amit a németek akkor okoztak semmihez nem mérhető. Saját szememmel láttam a Pawiak börtönmúzeumban (http://muzeum-niepodleglosci.pl) az 5 ember számára készült cellákat, ahová rosszabb időkben akár 20 embert is zsúfoltak, láttam a korabeli plakátokat amelyen a németek hirdették, hogy X napon X német tiszt ellen elkövetett merényletért 100-200-300 lengyelt kivégzésével válaszoltak. Alatta tételesen és német precizitással felsorolva az áldozatok listája.

Varsó tehát emlékezik. A Varsói Felkelés Múzeuma (amely talán a legnagyobb népszerűségnek örvend az egész országban) már egy hónapja versenyt indított a facebook-on. Különböző, háború után készült fényképek helyszínének beazonosításához kérnek segítséget, katalogizálni próbálják ugyanis az archívumot (https://www.facebook.com/1944pl?fref=ts).


krk3.jpg

 

Nemcsak Varsóban, az egész országban tartanak megemlékezéseket. Ezt a plakátot, melyen emlékeztetik az embereket az egy perces csendre - például a hétvégén Krakkóban fényképeztem.

És akkor jöjjön a szokásos, írásaimból elmaradhatatlan magyar vonatkozás. A németekkel szövetséges Magyarország is állomásoztatott csapatokat Lengyelország szerte a háború idején. De hogy is szól a mondás? Bajban ismerszik meg az igaz barát. És valóban voltak, akiknek a barátság és a lelkiismeret fontosabb volt a politikai döntéshozók által kiadott parancsoknál, hiszen voltak, akik életüket kockáztatták a barátokért. Ennek tényét a felkelés múzeumában kiállított dokumentumok is igazolják. Az egyik megsárgult iraton egy német katona jelenti felettesének, hogy stratégiailag veszélyes a magyarokat Varsóba helyezni, mert az első perctől túlságosan, megszállókhoz illetlenül barátságos viszonyt folytatnak a lengyelekkel. A másik dokumentum egy, a földalatti lengyel hadsereg által magyar nyelven írt röplap, amelyen a lengyelek kérik meg a magyar katonákat az átállásra. Aztán emlékeztet a barátságra a Varsótól néhány kilométerre lévő Raszyn városkában található sír is, amelyen a felirat hirdeti, hogy ott magyar katonák nyugszanak. Még március 23-án a lengyel-magyar barátságra emlékezve néhány kép is megjelent felkelés múzeumának facebook oldalán is az archívumból, a lengyelek oldalán harcoló magyar katonákról.

20130608_175903.jpg

 

Sírfelirat: Itt nyugszik Vonyik József őrmester és hat ismeretlen magyar katona, akik a 1944. augusztusában, a Varsói felkelés idején estek el.

 

A vélemények megoszlanak. Sokaktól hallottam, hogy értelmetlen volt, sokak úgy gondolják ma talán Lengyelország sem létezne, ha akkor nincsenek azok a bátrak akik életüket nem sajnálva szembeszállnak a németekkel. A lényeg hogy megtörtént, hát emlékezzünk!

 

A Varsói Felkelés Múzeumának honlapja, amelynek angol verziója is van és ahol további érdekességek olvashatók: www.1944.pl

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: történelem varsó barátság emlékmű lengyelország lengyel magyar


2013.04.05. 23:13 Pekkarin

Magyargyalázás lengyel módra

A félig lengyel, félig magyar Krzysztof Varga könyve, a Turulpörkölt heves vitákat váltott ki és erősen megosztotta a magyarokat. Annak ellenére, hogy a műben olvasható magyar gyalázás felér egy Mohamed-karikatúrával.

A provokatív című mű már a legelején magyarázkodással kezdődik, melyben az író arra hívja fel a figyelmet, hogy írását elsősorban a lengyel olvasóknak szánta. „Talán nagyképűség tőlem, de mindeddig nem született ilyen, lengyel nyelvű mű Magyarországról. Volt néhány útikönyv, néhány történeti munka, de olyan könyv nem volt, amelyben egybevegyül a konyha, a történelem és a politika” – írja Varga az előszóban. Értjük ugye? Na, szóval ez a mű ezért különleges. Senki ne számítson azonban látványos fotókra túrógombócról, vagy halászléről, mert ilyen nincs. Fikázás viszont annál inkább.

Milyenek ezek a benyomások? Mit tolmácsol Varga a lengyel olvasóknak? Először is fontos tisztázni, hogy az író nem a lengyel-magyar barátságról ír – bár szerinte a „A lengyel-magyar két jó barát (…)” is egy elcsépelt mondás -, hanem kvázi Turul-vadászatra indul és „alaposan” felfedezi a budapesti kocsmákban  a jelenlegi magyar kultúrát és kollektív tudatot. A közel 180 oldalas műből tulajdonképpen három üzenet ( ha úgy tetszik: „mondanivaló”) hámozható ki: 1. a magyarok Trianon miatt keseregnek és búslakodnak, 2. a magyarok csak érdekből kedvesek, 3. Magyarországon mindenki öngyilkos akar lenni. Ezt az egészet pedig finoman beleülteti az össznépi frusztrációba, azaz az író szerint mindenkiben tombol a búskomor-visszafojtott agresszió. Pozitív kritikát ne keressünk benne, mert kevés van és az is lehet, hogy a fordító csempészte bele. Merthogy annyira magyar, hogy fordítani kellett. Saját bevallása szerint a dédanyja pedig szlovák volt.

"Hát, joggal merül fel a kérdés, hogyha például a BBC időjárás jelentése esetleg egy este közzéteszi Európa fővárosainak másnapi várható hőmérsékleti értékeit, akkor feltételezhető, hogy a britek titkon már a kontinens gyarmatosításán gondolkodnak?"

Az író előszeretettel járja körül a Trianon témát, de meg sem próbálja ismertetni a békeszerződés által teremtett igazságtalanságokat. Hogy értse meg így a lengyel olvasó a nagy, össznépi búskomorságot? „A Duna tévében még az időjárás jelentés is nosztalgikus, mert az úgynevezett Kárpát-medencéről szól, márpedig ez a magyar kisebbség által lakott terület eufemisztikus elnevezése, külön hangsúlyozva Erdélyt” -írja Varga.  Hát, joggal merül fel a kérdés, hogyha például a BBC időjárás jelentése esetleg egy este közzé teszi Európa fővárosainak másnapi várható hőmérsékleti értékeit, akkor feltételezhető, hogy a britek titkon már a kontinens gyarmatosításán gondolkodnak?

Varga igazi magyar gyalázó – és ez a felfogása a könyv végén jön ki leginkább a Magyar Vándor kapcsán: „Vígjátéknak elég sótlan és unalmas, de legalább megpróbálja nevetségessé tenni a magyar mitológiát.” Nem valószínű, hogy a film eredeti szándéka ez volt, de miért kéne a történelmi gyökereket nevetségessé tenni? Miért örvendezne ezen az író? Varga azonban emellett abban is örömét leli, hogy jó nagyokat rúg a magyarok származásába, eredetébe. Tudjuk, hogy ezt manapság sok alternatív nyelvész és történész is előszeretettel teszi ( ezért ráadásul még érdemkeresztet is osztogatnak), azonban érthetetlen, hogy miért nem a hivatalos, történészek és nyelvészek által is elfogadott tételeket ismereti a lengyel olvasók számára. „Nem tartoznak sem a szlávsághoz, sem a Balkánhoz, sem a germán kultúrkörhöz (…) legközelebbi rokonaik a finnek és az észtek túl messze vannak. Jóval több, mint ezer éve látták egymást utoljára, ma már nem igen akad közös beszédtémájuk.” 

 "(...) nem látszik a pogány imádságot mondó sámán, nem látszanak a legyőzött szlávok, akik fogolyként várják nyomorú sorsuk beteljesedését, nem látszanak a vitéz magyarok, akik meztelen nőket hurcolnak ki a kunyhóikból, hogy megerőszakolják és rabszolgává tegyék őket"

Ez az állítás téves, hiszen legközelebbi rokonaink a vogulok és az osztjákok, igaz, viszont, hogy az államalkotó finnugor rokonok közül valóban az észtekkel és a finnekkel állnak fenn aktív kulturális és gazdasági kapcsolatok. És hiába vannak messze, mert a finnek még a kétezres évek elején is mátyásföldi Ikarus EAG buszokat vásároltak, Finnország épp a közelmúltban adományozott helikoptert hazánknak, 1956-ban pedig dal is született északon a „magyar testvérnép szabadságáról” folytatott küzdelemről. Az észtek büszkén gondolnak a finnugor rokonságra és emellett - bár szeretjük azt gondolni -, de nem vagyunk egyedül. Számíthatunk rokonainkra, ahogy lengyel testvéreinkre is.

Még akkor is, ha Varga olyanokat magyaráz bele történelmünkbe, amit igazán csak egy nacionalista szlovák, vagy román tenne. Ez legjobban a Feszty-körkép kapcsolatban írt gondolataiból jön ki. A festményről hiányolja a „történelmi valóságot”, azaz, hogy „nem látszik a pogány imádságot mondó sámán, nem látszanak a legyőzött szlávok, akik fogolyként várják nyomorú sorsuk beteljesedését, nem látszanak a vitéz magyarok, akik meztelen nőket hurcolnak ki a kunyhóikból, hogy megerőszakolják és rabszolgává tegyék őket". Ilyen töménytelen fikázást a lengyelekről is lehetne írni. Csak egy kis utálat kell hozzá és kellő olvasatlanság.

5 komment

Címkék: történelem politikai kultúra lengyel magyar friss és forró lengyel magyar barátság Turulpörkölt


2013.03.23. 18:15 Pekkarin

A lengyelek és a Kádár-dollárok

A lengyel-magyar barátság évszázadokon átívelő történetében számos jól ismert „csomópont” van: a Nagy Lajos uralkodása alatti perszonálunió, az 1848-49-es magyar szabadságharcban való lengyel részvétel, a lengyel menekültek befogadása 1939-ben vagy az 56-os forradalom alatti lengyel társadalmi szimpátia és segítségnyújtás.Mi, az alábbiakban egy „csöndesebb” és talán kevésbe közismert korszakot tekintünk át röviden.

A magyar forradalom elleni november 4-i szovjet katonai agressziónak köszönhetően hatalomra jutó Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt kormányhoz és a magyar pártvezetéshez a lengyel politikai vezetés ambivalensen viszonyult: elismerte a kádári vezetés legitimitását, vissza nem térítendő árusegélyt nyújtott Magyarországnak, de kritizálta a forradalmat követő megtorlást, a „Nagy Imre-csoport” elrablását és a volt miniszterelnök kivégzését. A két ország közötti, kissé hűvös viszony normalizálódása csak a lengyel főtitkár, Gomułka 1958. június 28-i gdański beszédét követően indult el. E beszédében a LEMP vezetője a Nagy Imre-perben hozott ítéletet a magyar „ellenforradalom” epilógusának minősítette, hangsúlyozva e forradalom szocializmus ellenes tendenciáját. A két párt közötti távolságtartást Kádár János 1960 márciusában tett varsói látogatása oldotta fel teljesen. Ezt követően a hetvenes évek végéig a politikai viszony normálisnak tekinthető, a két ország a szovjet blokk többi országával fennálló sematikus diplomáciai kapcsolatok szintjén állt.

A hatvanas-hetvenes évek sematizmusa ugyanakkor csak a kül- és pártkapcsolatok világára volt jellemző, a két nép barátságának hagyománya, illetve a kulturális kapcsolatok miatt a lengyel-magyar viszony bensőségesen alakult, ami nem volt jellemző a szocialista tábor többi országa között! A Lengyelországra a hatvanas évek végéig jellemző szabadabb légkör (a kisparaszti árutermelés szabadsága; a katolikus egyház erős pozíciója; kulturális szabadság) hívogató volt a magyar ifjúság számára. A közös történelmi emlékek a barátság elmélyítését szolgálták, míg a rock- és jazzfesztiválok a viszonylagos szabadság érzetét keltették.

A magyar értelmiség érdeklődve olvasta a lengyelországi reformkommunisták rendszerkritikai írásait, figyelte a pártbürokrácia és a munkásszervezetek vitáit. A két nemzet emigráns ellenzéki csoportjai szoros kapcsolatot építettek ki egymással és élénk diskurzust folytattak. 1960-ban a neves író, Czesław Miłosz szerkesztésében jelent meg Párizsban a Węgry (Magyarország) címet viselő kötet, mely magyar ellenzékiek írásait tartalmazta az 1956-os forradalomról, majd 1976-ban adták ki (szintén Párizsban) a Kende Péter és Krzysztof Pomian által közösen szerkesztett könyvet a magyar és a lengyel események 20. évfordulójára.

1968 nem hagyta érintetlenül egyik országot sem: míg Magyarországon a rendszer „liberalizálódása”, nyitottabbá válása figyelhető meg, addig Lengyelországban a diák- és munkásmegmozdulásokra adott agresszív válasz és a LEMP antiszemita kampánya, a szabadabb mozgástér szűkülése vált jellemzővé. Változott a két vezető megítélése és helyzete is. Az 1956-os forradalom leverése után népszerűtlen Kádár János a hetvenes évek elején a keleti blokk legnépszerűbb politikusa, nyugati államférfiak elismert tárgyalópartnere. Gumułka ugyanakkor „sikeremberből” bukott politikussá vált, miután az áremelések ellen tüntető tengermelléki munkások közé lövetett 1970-ben.

A gazdaság tekintetében is változott a tendencia: míg Magyarország – az „olajdollároknak” köszönhetően – a hetvenes években a térség egyik legstabilabb gazdaságával rendelkezett, addig Lengyelország – annak ellenére, hogy szintén vett fel hiteleket – komoly nehézségekkel rendelkezett. A két ország közötti különbséget jól jellemzi, hogy a lengyelek a magyar fizetőeszközt „Kádár dollárjaként” emlegették. Edward Gierek, a LEMP 1970-ben megválasztott új főtitkára nem tudta orvosolni a problémákat, a párt változatlan, „gomułkai” hatalomgyakorlási mechanizmusa 1976-ban munkásmegmozdulásokhoz és a szervezett ellenzék megalakulásához vezetett.

Az Adam Michnik által meghirdetett új evolucionizmus (nem a „belső” pártellenzéken, hanem a társadalmon keresztül kell nyomást gyakorolni az állam- és pártvezetésre) később a Szolidaritás mozgalom alapvető programja, egyúttal a magyar demokratikus ellenzék számára tevékenységi minta lett!

Törék Csaba

A szerző a Melano Közép-Európa Magazin újságírója

A Lengyel-Magyar blog ezzel a poszttal kíván tisztelegni a lengyel-magyar barátság napja alkalmával a két nép évezredes barátsága előtt.

Szólj hozzá!

Címkék: politika történelem 1956 lengyel magyar friss és forró lengyelmagyar lengyel magyar barátság polak wegier


2013.01.04. 21:36 Pekkarin

Leopolis Semper Fidelis

"Azaz: Lwów. Hadd nevezzem én is így a várost. Sehogy sem akar ráállni a számra sem a Lviv sem a Lemberg elnevezés, esetleg még a latin ’Leopolis’ - vagyis oroszlánok városa - a legtalálóbb. Találkoztam egyszer egy olyan elmélettel, hogy olyan ez a város a lengyeleknek mint nekünk, magyaroknak Kolozsvár. Ezzel én is teljes mértékben egyetértek, hogy miért azt az alábbiakban bővebben kifejtem" - írta Gabi legfrissebb beszámolójában. Ismét vendégposzt következik egy Lengyelországban élő magyartól.

Több mint másfél éve vagyok wrocławi lakos. Költözésem hírére anno az első reakciók egyike az volt, hogy: "nahát Wrocław" ott talán még találkozhatsz valamivel a régi lengyel világból merthogy a háború utáni kitelepítéseknek köszönhetően szinte egész Lwów Wrocławba költözött át. Tavaly májusban az első találkozóhely, - a munkahelyen az új kollégák beilleszkedését megkönnyítő, közösségépítő sörözés okán - a főtéren Fredro szobránál volt. Honnan tudhattam volna még akkor, hogy ki is az a Fredro. Már akkor is feltűnt viszont, hogy az olyan elnevezések, mint pl. Karczma Lwowska (lwówi kocsma) elég gyakoriak errefelé. Annak a szoborcsoportnak is hamar megtudtam a történetét és jelentőségét, ami a lakosságcserének állít emléket:

statues.jpg

Az út egyik oldalán a szobrok belesüllyednek a betonba, hogy aztán a másik oldalon másszanak ki újra a felszínre. Számomra ez a szoborcsoport jellemzi leginkább a háborút lezáró békék néha embertelen következményeit, a ki/be/áttelepítéseket.

Aztán idővel egyre több és több párhuzamot fedeztem fel a két város között. Sok szabadtéri kiállítás témája volt például Wrocław és ezzel együtt Lwów történelme. Mert Lwów nélkül nincs Wrocław. De egyszer a fentebb említett Aleksander Fredro, lengyel költő, drámaíró szobrának történetét is kiállították. Ez az emlékmű is igen mozgalmas múltra tekinthet vissza: átélt két világháborút majd egy költöztetést Wrocławba. 1945 után, a Jaltán megkötött szerződésnek köszönhetően  Lengyelországot néhány száz km-rel nyugatra ‘tolták’. Keleten elvesztett jókora területeket amik az akkori Szovjetúnióhoz (ma Litvánia, Fehéroroszország, Ukrajna) kerültek, nyugaton pedig német területeket kapott. Az ún. Visztula-program keretén belül a német lakosságot kitelepítették, és a keletről érkező lengyel lakosság töltötte meg az itteni üres épületeket.

HPIM0980.JPG

Lwówból Wrocławba - a háttérben Aleksander Fredro szobra, a kiállítás ahol a szobor történetén keresztül bemutatták a két város történelmét.

De nemcsak a lakosságot hanem tulajdonképpen mindent: a kultúrát, tudományt, oktatást áttelepítették ide, Wrocławba. Folytathatnám a sort mondjuk a legnagyobbal, a Panorama Racławickával, amit akár úgy is nevezhetnénk, hogy a lengyel Feszty-körkép.  A hatalmas panoráma festményt, Jan Styka és Wojciech Kossak művét 1894-ben Lwówban állították ki először, majd a háború után 1945-ben költöztették Wrocławba. Ugyanígy járt az Ossoliński Intézet gyűjteményének nagy része, a hatalmas könyvtár, amely 1817-ben kezdte meg működését.

Ez után a kissé hosszúra nyúlt bevezető után talán már érthető hogy miért gondoltam én is valami nosztalgikus érzéssel erre a városra. Tavaly az egyik újévi fogadalmam az volt, hogy 2012-ben eljutok Lwówba. November környékén még nagyon úgy tűnt, hogy sajnos nem fogom tudni megvalósítani a tervemet viszont amikor elpanaszoltam ezt az egyik legjobb lengyel barátnőmnek felcsillant a szeme és azt mondta nagyon szívesen jönne ő is, szervezzük hát oda a szilvesztert. Így jutottam el hát végül az oroszlánok városába.

020.JPG

A cikk szerzője az Adam Mickiewicz szoborral

Az út maga eléggé kalandos volt, persze önmagában Ukrajnában lenni egy nagy kaland: ukrán tömegközlekedéssel utazni, elmenni életem első balettelőadására, üzbég étteremben enni, végigkóstolni a helyi söröket és még sorolhatnám! Ebben a történelmi városban lehet talán a legtöbbet tanulni a lengyel történelemről csak a sors fintora, hogy – ahogy Kolozsvár sem Magyarország része – ez a város sem lengyel földön van.

Ez egy olyan város, ahol a csöves besétál az étterembe és elveszi az asztalról a sörödet, ez egy olyan város ahol az utak és járdák úgy néznek ki, mintha az építésük óta soha nem újították volna fel őket. Ahol találkozni lehet a végletekkel, mert kérdezés nélkül a karomra ültetik a szirti sast nem is tudok ellenkezni viszont az arról készült fényképért horribilis összeget kérnek, de ahol az utcán a hostelben, villamoson nagyon segítőkészek az emberek. Ahol valahogy tényleg érezhető még mindig valami a monarchia különleges hangulatából. Egykor Galícia központja, az Osztrák-Magyar Monarchia legkeletibb nagyvárosa ami a viharos XX. századi történelme ellenére mégis sokat megőrzött a középkori épületeiből.

096.JPG

Erkélyeket tartó szenvedő, erőlködő stukkókkal nagyon sokszor találkozni itt

Én szerencsés vagyok, hogy lengyelekkel utazhattam ide, mert ez is adott valami plusz multikulti érzést és leginkább én is lengyel szemszögből fedeztem fel a várost. Tudom hát mit jelent a helyi temetőben (Cmentarz Łyczakowski) sétálni ahol a sírok kb. 80%-án lengyel nevek olvashatók – ez is kicsit olyan érzés volt mint magyarként a kolozsvári Házsongrádi temetőben lenni. Én is gyújtottam egy mécsest a lengyel barátaimmal az Cmentarz Orląt-ban ahol azoknak a fiatal lengyeleknek van a sírja akik az 1918-19-es ukrán-lengyel háborúban estek el, miközben a várost védték. (A ’Leopolis Semper Fidelis’ vagyis ’Leopolis mindig hűséges’ elnevezést is leginkább ezzel az eseménnyel köti össze a köztudat, holott már korábban, 1658-ban megkapta város a címet a muzulmán térhódítás elleni sikeres harcáért). Ez a település zarándokhely.

DSC05488.JPG

Cmentarz Orląt Lwowskich – a temető ahol a 16-20 évesen, harcban elesett lengyelek nyugszanak

Mi, miután röpke 11 óra alatt vonattal tettük meg a Wrocław-Przemyśl távolságot (a lengyel vasút továbbra sem a rajongásom tárgya) – buszra szálltunk. A przemyśli vasútállomáson ami kb. 15 km-re van a határtól, nem sok vonat jár. Ha megérkezik a krakkói vagy a rzeszówi gyors a kisbuszok sofőrjei már készenlétben állnak, fel vannak készülve hogy kiszolgálják az utasok igényeit és folyamatosan szállítják őket Medykába ahol a határátkelő van. A fuvar mindössze 2 zł.

DSC05335.JPG

A városháza ablaka

Itt már csak a tömeget kell követni, a helyieket akik vásárolni dolgozni járnak át a határon. Én még sosem léptem át így határt – gyalog. Vagyis persze igen, de nem ott ahol útlevél ellenőrzés is volt. Kicsit érdekes volt a hátizsákkal átsétálni a kerítésekkel védett határzónán, de ezt is át kell élni egyszer. A szőrőskezű, baltaarcú ukrán határőr néni kissé sokat vizsgálgatta az útlevelemet, talán mert ritkán lát itt ilyet a sok lengyel és ukrán irat közepette. Végül azonban minden gond nélkül megkaptam a pecsétet, nem volt se vallatás, se csomagátvizsgálás, se emberrablás és mégcsak karton cigit se kellett otthagyni.

A másik oldalon már egy másik világ várt. Az utak egyszerre hirtelen rosszabbak lettek, a közvilágítás minősége azonnal érezhetően csökken, sötétben tapogatózunk vigyázva kerülgetve az úton a kátyúkat amíg megtaláljuk a buszt, ami kalandos utat ígér. Menetrend nincs, a viteldíj a 80 km-es útra 23 grivnya (továbbiakban: gr) kb. 600 ft és még akkor is szállnak fel emberek mikor már tényleg csak a tetőn van hely.

026.JPG

Kilátás a városháza tornyából

Lwówba este nyolcra érünk és nagyon nem bánjuk, hogy leszállhatunk a buszról. Gyorsan megnézzük a vasútállomást ami gyönyörűen fel van újítva (itt rögtön ajánlkozik is valaki olcsó szállást ígérve). Hogy bejussunk a központba, villamosra szállunk. A jegy 1.5 gr, a villamos maga (akár a trolik, buszok és ált. az autók) úgy néznek ki mintha még a háború előtt álltak volna forgalomba. Egyébként a vasútállomáson és a főbb utcákon olvashatók angol feliratok is, nemcsak a cirill betűs elnevezések, a tavalyi foci EB egyik jótékony hatásaként. Azt mondta az egyik barátnőm, aki nem először járt itt, hogy nagy fejlődés különben nem volt érezhető a városon, talán minden beruházás a stadion építésére koncentrálódott. Azt is mondták, hogy az általunk alkalmazott közlekedési megoldás volt talán a leggyorsabb. A vonat kb. 4 órát áll a határon mivel a szerelvényt át kell szerelni a szélesebb nyomtávú sínek miatt. Ha busszal, szervezett út keretében érkezik az ember a határra akkor is több órás várakozáson, szigorú és bonyolult (vagy csak szimplán korrupt) ukrán átvizsgálást kell túlélnie.

123.JPG

A Potocki Palota aminek egy részében ma a Nemzeti Galéria működik

És ha már megérkeztünk mit lehet itt csinálni? Van olcsó, de nagyon hangulatos kifőzde ahol a borscs különösen jól esik, kivált a - 5 fokban. Lehet egész napos óvárosi sétát tenni, elámulva az épületeken és a templomokon ahol szinte kézzel tapintható a történelem. Meg lehet (sőt: meg kell!) mászni a városháza tornyát ahonnan lélegzetelállító kiállítás nyílik a városra. Be lehet ülni kávéra, forralt borra illetve sörre mert talán itt találni a leghangulatosabb kiskocsmákat. Van olyan hely, ahol keleti módra forró homokban melegítik a kávét. A helyi Operában szinte fillérekért lehet az előadásokra jegyet kapni, én is így jutottam el életem első balettelőadására, a Kis herceg-re, a jegy 60 gr, (vagyis kb. 1600 ft) és maga az Operaház is gyönyörű belülről, érdemes megnézni.

079.JPG

A kaszinó épületében, ahová csak egy szerencsés véletlen folytán jutottunk be, de végül lenyűgöző faragványokat találtunk

A városi galériában a festmények kb. 90%-a lengyel festők munkája, van itt Malczewski, Kossak, Grottger, de találni pl. magyar festményeket is.  Miután megnéztük a kiállítást, vicces összeesküvés elméleteket gyártottunk, hogy lopjuk vissza a kabát alatt a képeket Lengyelországnak. De én kerestem a magyar vonatkozásokat is, van egy magyar emlékhely is, az egyetem épületének falán egy emléktábla, ami Bolyai János matematikusnak állít emléket és találni néha elvétve magyar neveket is a helyi temetőben.

098.JPG

Bólyai emléktábla

Tehát két-három napot tartalmasan el lehet itt tölteni, különösen az olyanok számára akik rajonganak a történelemért, kultúráért és nem ijednek meg a keleti hangulattól. Akik csak legyintenek ha hajnalban kerülőúton kell menni a még mindig szilveszterező helyiek miatt akik nyugodtan odadobják a petárdát boldog-boldogtalan lába alá. Aki elviseli, hogy az ukrán fapados vonaton hajnal ötkor nincs fűtés ami kialvatlanul nagyon rosszul tud esni, és aki nem bánja, hogy reggel nyolckor a határon még afterpartizó énekesekbe botlik és miközben az első kávéját kortyolja hallgathatja az ukrán népdalokat tangó harmónikán kísérve. És aki ismét túléli az egész napos vonatozást ami után átérzi milyen lehetett ’45-ben az áttelepítések hangulata. 

161.JPG

Hajnali, fűtetlen vonat. Csoda, hogy nem marhavagonokban kell utazni

Az összefoglaló a december 28-án hajnal ötkor kezdődött és a január 1-jén este fél 11-kor befejeződött utazás után csak ennyi: to był hardkor...

További olvasnivaló itt.

6 komment

Címkék: utazás történelem ukrajna barátság friss lengyelország európa bajnokság forró friss és forró lengyel magyar barátság


2012.11.15. 21:34 Pekkarin

Zavargások Varsóban - magyar szemmel

Vasárnap Varsóban zavargások voltak a Függetlenség Napját kísérő rendezvényeken. Sajtóértesülések szerint legalább ezer magyar érkezett a lengyel fővárosba, hogy viszonozzák a márciusi támogatást. Egyeseket már a reptéren igazolgattak. Miért torkollottak zavargásokba a megemlékezések? Tényleg voltak felbérelt provokátorok? Következzen egy objektív beszámoló Gabitól, aki egyenesben élte át azt, amiről mi csak a hírekből értesülhettünk. A Lengyel-magyar barátság blog történetében először vendégposzt következik!

A vasárnapi Varsói függetlenségi meneten (Marsz Niepodległosci) való részvétel számomra csupán egy csütörtöki telefonos beszélgetés után dőlt el véglegesen. Egy nagyon kedves varsói barátom meggyőzött, hogy mindenképp részt kell vennem, mert ez olyan esemény, amit még nem láttam Lengyelországban. Váltig állította, nem fog vér folyni annak ellenére, hogy a média úgy állította be a dolgot: Varsó ismét egy véres zavargásra készülhet. Úgy döntöttem, hogy engedek a kérésének és vasárnap reggel hatkor Wrocławban buszra ültem. A jármű tele volt zászlórudat szorongató fiatalokkal, mindenki aki ezen a napon Varsóba utazott kétségtelenül azért tette, hogy részt vegyen a meneten. Már a fővárosba érkezés első pillanatában érezhető volt a mindenütt jelen lévő rendőri készültség. Rengeteg járművel vonultak ki, és a forgalmasabb csomópontokban felsorakozva álltak. Nekünk a Varsói Felkelés Múzeumánál volt a találkozási pont, mivel a barátom ott dolgozik, vele és néhány kollégájával indultunk el gyalog.

"Néhány információ, amit lengyel függetlenség napjáról tudni érdemes: 1918. november 11.-én ezen a napon nyerte vissza függetlenségét és egyesült újra 123 évnyi felosztás után ismét Lengyelország. Józef Piłsudskit vette át a hatalmat és szilárdította meg a köztársaságot. Erre az eseményre emlékezik Lengyelország 1989 óta, amióta november 11.-e hivatalos ünnepnap lett."

Mi a három órás kezdés idejére értünk a kiindulóponthoz, a Centrum metróállomáshoz, viszont a menet nem indult el időben. Robbantak a petárdák, gyújtották a görögtüzet és gyülekezett a sok ember. A tömegben már ekkor nagyon sok magyar zászlót is fel lehetett fedezni, a hírek szerint kb. ezer magyar érkezett, hogy részt vegyen a felvonuláson, többek között viszonozván az idei, március 15-ei megemlékezés során kapott lengyel támogatást. Ezen kívül a tömeg rendkívül színes volt, idősek, fiatalok, mozgássérültek, családosok… A mi társaságunkban is volt egy idős ember, az egyik lengyel fiú édesapja, aki hősiesen, fáradtságot nem ismerve jött velünk végig. Persze megjelentek a kapucnis, arcukat eltakaró huligánok is, de nem mondanám hogy ők voltak többségben, sőt! A menet elindulása után, kb. 500 métert haladva máris megállt, elöl a rendőrség hangosbemondón figyelmeztette a tömeget, hogy ne támadjanak - viszont bemondón kérték a résztvevőket a menet szervezői is, hogy ne provokálják a rendőrséget. Némi várakozás után megéreztük a könnygázt a levegőben, rögtön figyelmeztettek, hogy forduljunk háttal, csukjuk be a szemünket, és takarjuk el a szánkat-orrunkat. Kb. 10 perc múlva ismét kilőttek egy adag gázt, ekkor már a tömegből kezdtek elszállingózni az emberek. Valószínűleg ez volt a rendőrség célja: elrettenteni minél több embert, hogy csökkenjen a résztvevők száma és a média ismét beszámolhasson némi zavargásról. A barátaim sokat vicceltek azzal, hogy milyen visszhangja lesz majd a menetnek a médiában holnap a TVN majd bemondja, hogy 200 ember randalírozott.

"Több jelszó is röpködött a felvonulóktól, az egyik kedvencem a 'tylko idiota słucha na Palikota’' volt, ami azt jelenti: csak az idióta hallgat Palikotra!"

A háttértörténet pedig a következő: az egyik lengyel hazafi, Roman Dmowski (akit a lengyel nacionalizmus megalapítójának tartanak, illetve aki 100.000 fős hadsereget szervezett 1918-ban Franciaországban azért, hogy azzal feltartóztassa a keletről érkező bolsevik támadást, továbbá, aki diplomáciai képességeit bevetve az I. világháború után elérte, hogy Lengyelország ne veszítsen a nyugati területeiből) 2006-ban felavatott szobrát a Palikot-mozgalom nevű párt vezetője szerint el kellene távolítani. 

A felvonulás ezután békésen menetelt tovább, mi is végig beszélgettünk, általános jó hangulat uralkodott, és érezni lehetett az összetartozást, ami szívet melengető volt. Az útvonal során érintett házak ablakaiban, erkélyén megjelenő zászlókat is hangos tapssal és éljenzéssel köszönte meg a tömeg. Ha megláttam egy magyar zászlót a környékemen mindig megkérdeztem, hogy honnan jöttek, voltak köztük Budapestiek, Gödőllőiek, Debreceniek, Nyíregyháziak, Miskolciak. Azonban nem csak magyar, hanem más országok zászlóit is láttuk a tömegben, többek közt csehet, olaszt, ukránt, litvánt, norvégok és egy mexikóit. Természetesen a piros-fehér-zöld lobogókból számolhattunk volna a legtöbbet.

A végállomásnál Dmowski szobra környékén találkoztunk csak ismét nagyobb rendőri készültséggel, illetve azokat az utcákat zárták még el kordonnal – talán érthető okokból - ahol tudnivaló, hogy politikusok lakásai találhatóak. Érdekességként megjegyezném, hogy rohamrendőrök közvetlen szomszédságában kapucnis-símaszkos emberek csoportjai várakoztak, lengyel barátaim szerint ők voltak a felbérelt provokátorok, akiknek a feladata lett volna a rend megzavarása, ez végül nem sikerült, a menet békésen lezajlott. Nagyjából hét óra magasságában ért véget a felvonulás.

A vonatom este fél 11-kor gördült ki a Varsói központi pályaudvarról vissza Wrocławba, amire indulás előtt már nem lehetett helyjegyet kapni, de az egyik fülkében sikerült bekéredzkednem az egyetlen szabadon maradt helyre. Persze itt is a menet volt a téma, az egyik utas telefonon győzködött egy aggódó hozzátartozót, hogy semmi baja nem esett, a tv-ben hülyeségeket beszélnek és hogy csak egy kicsit lettünk elgázosítva. Persze mindenki hangosan nevetett. Miután én is beszédbe elegyedtem az útitársakkal (a még korántsem tökéletes lengyel tudásommal) és kiderült, hogy magyar vagyok addig nem tágítottak míg le nem húztam egy feles vodkát, utána szinte hazáig aludtam.

Képek: PAP

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény varsó lengyel barátság lengyelország politikai kultúra lengyel magyar látogatás lengyelmagyar lengyel magyar barátság polak wegier


2012.11.06. 15:10 Pekkarin

Eltűnt magyart keresnek Lengyelországban

Már a lengyel hatóságok is keresik azt a férfit, aki november 3-án tűnt el Stepnicában hajnal kettő és negyed három között. A szemüveget viselő, kék szemű, fekete hajú, kopaszodó hajú 51 éves férfi normál testalkatú, enyhén pocakos, fogazata jobb oldalon kissé hiányos. Aki tud valamit a képen látható Csajági Jánosról, az az értesítse a hozzátartozókat a + 36 22372143 vagy +36 307085530 vagy +36 307112592 -es elérhetőségeken. 

janos.jpg

Szólj hozzá!


2012.09.30. 17:01 Pekkarin

Amit Bajnai bezárt, azt Orbán sem nyitja újra?

2009-ben szinte ugyanabban az időben zárt be a krakkói és nyílt meg a betlehemi főkonzulátus. Bajna Gordon Izraelben személyesen jelentette be, hogy ugyan a gazdasági válság hatására a magyar kormány rákényszerül arra, hogy csökkentse a külképviseletek számát, ez azonban nem vonatkozik a közel-keleti térségre.  A kormányváltást követően Orbán Viktor első miniszterelnöki útja Lengyelországba vezetett, ami jó üzenet volt ugyan, de ideje lenne a szép szavak és gesztus helyett végre a tettek mezejére lépni és újranyitni a krakkói főkonzulátust! A környező országok közül a cseheknek, a szlovákoknak is több van, nem beszélve az észtekről, akik Poznanban, Krakkóban és Szczecinben is intézhetik az ügyeiket.

A Lengyelországba látogató, vagy az ott élő magyarok kiszolgálására egyedül a varsói főkonzulátus áll jelenleg rendelkezésre, amióta a krakkói főkonzulátus áldozatául esett a három évvel ezelőtti elhibázott külpolitikának. Az országban egyébként még Gdanskban és Poznanban van tiszteletbeli magyar konzul, ezek azonban kissé eltérő szerepet töltenek be a diplomáciában.

100_7247.JPG

Rossz lépés, rosszkor

A krakkói konzulátus bezárása ellen két és fél éve számos érzelmi és értelmi töltetű érv jelent meg a hazai és a lengyel médiában. Ezek jó része ugyan „szakmai” jellegű volt, de akadtak olyanok is, akik a lengyel-magyar kapcsolatok visszafejtéseként értelmezték a dolgot: „(a krakkói főkonzulátus bezárása)a két nemzetet összekötő ezeréves barátság arcul csapását jelentené, olyan közös múlt lábbal tiprását, amilyet semmilyen más nemzettel nem tudunk már kialakítani"- állt a helyi magyar tanszék oktatói által írt levélben. Bajnaiék egyébként remek érzékkel éppen a főkonzulátus alapításának 90. és a rendszerváltás utáni újjászervezésének 15., továbbá a második világháborús lengyel menekültek magyarországi befogadásának 70. évfordulójának ünneplésén tettek lakatot az intézményre. „A főkonzulátus eredendően úgy nyílt meg, hogy a magyar állam Krakkó újjászülető zsidó negyedében, Kazimierzben háromszintes, hatalmas pincerendszerrel rendelkező épületet vásárolt 240 ezer dollárért. További, ennél kisebb befektetéssel olyan magyar központot lehetett volna létrehozni, amely – számolva a Jagelló Egyetem magyar tanszékével, együttműködve a gazdasági kamarákkal, kulturális intézményekkel, idegenforgalmi vállalkozásokkal, összefogva a testvértelepülésekkel – modellje lehetett volna az új szellemű és tartalmú diplomáciai tevékenységnek” –   írta Kovács István egykori krakkói főkonzul az mno.hu –n.

Morális veszteség

Bár elsősorban diplomáciai értelemben volt káros lépés a főkonzulátus bezárása, azért annak gazdasági és társadalmi hatásai mellett nem szabad elmenni.  A dél-lengyelországi képviselet presztízs értékű „hídfőállás” volt hazánk számára, hiszen Krakkó Lengyelország egykori fővárosaként jelenleg is a régió első számú gazdasági, kulturális központja. A főkonzulátus vitathatatlan érdemei közé tartozik, hogy nőtt a Jagelló Egyetem magyar szakára beiratkozó hallgatók száma, mert biztosak lehettek abban, hogy a magyar nyelvvel megfelelő közvetítés segítségével munkát találnak akár itt, akár otthon Lengyelországban. Bár elsősorban takarékossági okokra hivatkozva szüntették meg az intézményt, az így megspórolt összeg nem ért meg ekkora morális veszteséget. Az évi 2 és fél milliárd forint, melyből a konzulátus gazdálkodott körülbelül a 386 parlamenti képviselő fizetésemelésére volt elég, amit 2012 év elején végre is hajtott a Fidesz-KDNP kormányzat. A bezárás valóban rossz üzenet a lengyelek felé, hiszen soha egyetlen nép nem élt akkora szimpátiával Magyarország iránt, mint ők, ezt bizonyítja 1956-osoktóberi, magyar forradalmat támogató segélyszállítások megindítása, illetve Bem tábornok és a lengyelek 1848-as szabadságharcos szerepvállalása. „Délkelet-Lengyelország 150 kilométerre fekszik a tokaji borvidéktől és a kelet-magyarországi fürdőhelyektől. Abban, hogy a magyar bor ismét megjelent a lengyel piacokon, s a lengyel turisták Bogácsot, Nyíregyházát, Hajdúszoboszlót választják szabadságuk színhelyéül, a krakkói főkonzulátusnak is szerepe van. Ma már magyarok százainak jelent biztonságot, mivel az elmúlt időszakban több tucat jól működő vegyesvállalat alakult Krakkóban és környékén” – hívta fel a figyelmet Kovács a döntés képtelenségére.

100_8801.jpg

Rossz az ott élőknek, rossz a turistáknak

A bezárás következtében megnehezedett a Krakkóban és környékén letelepedett több száz állampolgár számára a konzuli ügyintézés, továbbá a soron kívüli segítségnyújtás.  A döntés végrehajtásakor a fentieken kívül azt is figyelmen kívül hagyták, hogy a magyar turizmus 90%-a dél-lengyelországi irányultságú. Az utazási irodák jelentős része szervez utakat Krakkóba és környékére, de az egyéni utazók is könnyen elérhetik a sárkány-legendájáról is ismert várost, hiszen az Orangeways és a Volánbusz is közlekedtet Krakkóba menetrendszerű járatokat. 2009 óta az itt és környéken letelepedettként több száz magyar állampolgár, továbbá az ideiglenesen, de huzamosan ott tartózkodó magyar állampolgárok (diákok, dolgozók), és a turistaként rövid időre oda érkezők esetében egyaránt mind a konzuli ügyintézés, mind a (baj esetén) konzuli segítségnyújtás milyen mértékben megnehezedett. A letelepedetteknek minden hivatalos ügyben Varsóba utazniuk, a bajba jutottakhoz pedig a konzulnak kell a lengyel fővárosból leutaznia. Ez (figyelembe téve a lengyel úthálózat állapotát is) költségben, időráfordításban egyaránt jelent tehernövekedést okoz mind az érintett magyar állampolgároknak, mind a varsói konzulátus munkatársainak.

Hazai közöny

Ugyan Lengyelországban többen is terveztek tiltakozó megmozdulásokat úgy tűnt, hogy a Lengyel-magyar blog egyedül marad. Szerettem volna szervezni egy békés jellegű tiltakozó megmozdulást, azonban arra az e-mail címre, amelyre résztvevőként lehetett volna jelentkezni mindössze 2 levél érkezett az ezzel kapcsolatos poszt megjelenését követő egy hétben. Az ellenzéki politikusok közül senki sem karolta fel az ügyet, senki sem kezdett éhségsztrájkba és egy párt sem vonult ki a parlamentből emiatt. Ha most visszagondolok arra az időszakra, akkor tulajdonképpen semmi, de semmi pozitívumot nem tudok felhozni arra vonatkozólag, hogy lett-e volna bármilyen jellegű visszhangja itthon a lépésnek akár a politikában, akár a közéletben, ami nagyon szomorú. Egyedül néhány tucat fájdalmas hangvételű publicisztikát tudok említeni, melyek sajnos egyenlők voltak a pusztába kiáltott szavakkal. Elkeserítő volt átélni azt is, hogy az online petíciót, amelyet kitettem és több lengyel-magyar barátsággal foglalkozó videó mellé két hét elteltével mindössze 159-en írtak alá. Történt ez abban az évben, amikor is már mindenki vidáman osztogatta meg a közösségi oldalakon a kutyás-cicás képeket, a mémeket, vagy éppen a kedvenc idézeteket. Mindezt azonban csak nagyon kevesen. Az átlag magyar azonban fel sem fogta mi történt és nem tudta ez neki miért rossz. Ez a valódi tragédia, nem az, hogy valójában bezárták. Az átlag állampolgár szkeptikus és kizárja a politikát az életéből, illetve csak annyira engedi be, amennyire szükséges: amíg a saját bőre bánja. Ez valahol érthető és az efféle viselkedésnek mély gyökerei vannak a nemzettudatban.

Azonban a főkonzulátus bezárásának megítéléséhez nem kell érteni a hivatali, vagy diplomáciai ügyekhez, mert mindennek üzenete van, illetve volt. A totojázásnak, illetve az újranyitás elmulasztásának pedig sokkal mélyebb, fájdalmasabb mondanivalója lesz: ez a kabinet nem gondolta komolyan a két nép közötti barátság szorosabbra fűzését. Ha viszont igen, akkor nem szabad tovább késlekedni: újra kell nyitni a krakkói főkonzulátust!

A fotók a szerző felvételei

Szólj hozzá!

Címkék: varsó lengyel magyar krakkó friss és forró lengyel magyar barátság Orbán


2012.08.13. 20:46 Pekkarin

Nyisson boltot Lengyelországban!

A magyar Paprika Gourmet csemegebolt Lengyelországban tervez új üzletet nyitni – adta hírül a napokban a Melano Közép-Európa Magazin internetes portál. A hazai tulajdonú cég először két éve, Barcelonában vetette meg a lábát azzal a céllal, hogy a magyar specialitásokat külföldön is népszerűsítse.

A Paprika Gourmet tulajdonosa Fazekas Endre, a Sio-Eckes ügyvezető igazgatója, aki régóta dédelgetett álmát valósította meg a magyar franchise-rendszerű hálózat megalapításával. Az üzlet a hagyományos, csemegeboltban forgalmazható élelmiszerek mellett számos magyar specialitást kínál, többek között hazai mártásokat, szalámit és bort. A hálózat minden egyes boltjában legalább 800-1000 különféle magyar terméket lehet megvásárolni, e között számos olyan élelmiszer is megtalálható, mely kifejezetten hungarikumnak minősül.

Nem ez az egyetlen magyar tulajdonú üzletlánc azonban, amely a lengyel piacra lép az idén, hiszen márciusban a CBA nyitotta meg első közös üzletét a lengyel GK Specjal-lal. Az egyik legnagyobb hazai üzletláncnak egyébként már több boltja és van Közép-Európában így többek között Csehországban, Szlovákiában és Horvátországban.

A magyarok akciójától függetlenül azonban számos magyar finomságot forgalmazó bolt található Lengyelországban. A Lengyel-magyar blognak információja van egy lengyel tulajdonú magyar csemege üzletről Varsóban, de hallottunk már dél-lengyelországi boltokról is. Viszont ezúton kérnénk Olvasóinkat, hogy ha tudnak magyar üzletekről lengyel testvéreinknél, akkor osszák meg velünk kommentben!

Szólj hozzá!

Címkék: 2012 lengyel magyar friss és forró lengyelorszag lengyelmagyar lengyel magyar barátság CBA


2012.06.08. 11:14 Pekkarin

Európa-bajnokság : elégtétel

Évek óta nem engedhetem meg magamnak, hogy nyugodtan hátradőljek. Ma estétől azonban ez lesz. Minden, ami kell az EB-hez itt van: logózott söröskorsó, tiszta alsógatya, sör és némi krówka. 

Réges-régen, ám még ebben a galaxisban sajnos divat volt gyenge szóvicceket gyártani idehaza a lengyelek éhezéséről. Még a ’90-es években is atyai figyelemmel követtük a lengyelek erőlködését az EU-csatlakozás előkészítésére. Akkor innen, a Kárpátok ezen oldaláról úgy tűnt, mi vagyunk az éltanulók. 
 
Személyes „Lengyelország élményem” pont a kétezres évek elején kezdődött, amikor néhány cimborámmal karöltve Krakkóba utaztuk. A város lenyűgöző történelmi öröksége illetve a feltétel nélküli (ha úgy tetszik: érdekektől mentes) lengyel vendégszeretet magával ragadott. Többé nem a történelemkönyvek határozták meg Lengyelország-képemet, hanem az élmények és az utazásaim során megismert lengyel barátok.  
 
2006-ban az ország magába szippantott. Míg az ismerőseim többsége Nyugaton kereste a boldogulást, addig én úgy kezdtem el Varsóba járni, mint mások Londonba, Bécsbe, vagy éppen Berlinbe. Szerencsém volt, mert így alig volt lehetőségem felfogni, mi történik idehaza, mind politikai, mind pedig morális értelemben véve.
 
Amikor Varsóban a Nowy Swiat-on sétálva éppen azon örvendeztem, hogy egy kapualjban magyarul is ki van írva egy büfé menüje, akkor kaptam a hívást, hogy „Magyarországon kitört a forradalom”. A lengyel barátok aggódtak, hogy jól vagyok-e, mert látják, mi történik a tévében. Egy pillanatra sem akartam felfogni mindazt, melynek következményeit a mai napig sok százezer nemzettársam kénytelen elviselni, mert Varsó rohamléptékű fejlődése teljesen magával ragadott. 
 
2007-ben borítékolható volt, hogy nem fogjuk megnyerni az EB-pályázatot. Egy gazdaságilag megzuhant ország, Magyarország ugyan ekkor még jobb állapotban volt, mint az akkori ellenfelünk, aki  azonban aki őszintén a szívére tette a kezét, érezhette, hogy vajmi kevés esély van arra, hogy Közép-Európa első EB-jét épp abban az államban rendezzék, ahol az államháztartási deficit a GDP 7%-ára ugrott és ahol a miniszterelnök lemondásáért tüntetőket a katonaságtól kölcsönvett fegyverekkel kergették szét.  Hiába vitáztunk barátaimmal oly sokat a lengyel győzelemről, hiába mondta mindenki, hogy de hát se stadionjuk, se autópályájuk, se szállodájuk, akkor mégis mijük van? Az, ami nekünk nincs: önbecsülésük. 
 
A már akkor szépen gyarapodó lengyel gazdaság új lendületet kapott. Varsóban utak, utcák újultak meg, a város új, lengyel gyártmányú buszokat és villamosokat vásárolt. A főváros befejezte hosszasan épülő egyetlen metróvonalát és belekezdett a második vonalba. Ha késésekkel is, de elkezdték építeni a stadionokat, illetve a sztrádákat. A lendület eredménye az lett, hogy a 2009-es válságot négy százalékos bővüléssel vészelte át az EB társrendező országa.
 
Ekkor lettem a Melano Közép-Európa Magazin főszerkesztője és ebben az időszakban határoztam el, hogy mindent megteszek azért, hogy bemutassam azt a bámulatos fejlődést, amit Lengyelország az utóbbi 5-6 évben véghezvitt, mind gazdasági, mind pedig morális értelemben. Nem azért, hogy irigykedjünk, hanem azért, hogy lásson a magyar nemzet egy olyan példát, amelyet talán szívvel megfogad, mert a lengyelek mögülünk indultak és végül jócskán beelőztek. 
 
Hat évvel ezelőtt, ha valahányszor a Visztula-parti városba léptem, kissé úgy éreztem, mintha újra a gyerekkorom díszletei közé lépnék. A ráncajtós, bőrüléses Ikarusok, a műanyag székes kis kocsmák, a felújítatlan, kopottas-szürke panelházak, az érintetlen szocialista stílusban épült téglaépületek, a kissé elvadult parkok, a számtalan ad-hoc piac és a vakolt oldalfalú, hideg vizes medencék részei voltak az időutazásomnak. Mostanra mindezek már eltűntek a szem elől, amit kicsit sajnálok is, ugyanakkor el kell fogadni: nem lehet a fejlődés útjába állni.
 
Egy hónappal ezelőtt beszereztem mindent, ami kell Lengyelországból életem legkülönlegesebb EB-jéhez: Zywiecet, krówkát, egy lengyel boxeralsót, egy Euro 2012-es söröskorsót és egy doboz ptasie mleczkót. Anyagi helyzetemből adódóan sajnos nem tehetem meg, hogy akár egy meccset is megnézzek Lengyelországban. Szomorú azonban nem vagyok, mert az elmúlt hat év kemény munkája, mindaz, amit a nemes célért elkövettem, mostanra talán beérik. Magyarország végre szembesül hol tart az a nemzet, amelynek tagjai 20 éve még jegyre kapták a kenyeret és a létfontosságú élelmiszereket. 
 
És ez az érzés, mindenkért kárpótol. Mert az elégtétel az egyik legnemesebb érzés. Mindaz, amit saját szememmel láttam, mindaz, amit átéltem többé nem csak az én élményen lesz, hanem mindenkié. Az egész nemzeté, Európáé, a Világé. Ezt kiélvezni pedig csak férfiként lehet: tiszta alsógatyával és sörrel. 
 

Szólj hozzá!

Címkék: forradalom lengyelország 2012 euro európa bajnokság lengyel magyar krakkó friss és forró magyar lengyel lengyel magyar barátság


2012.03.15. 21:23 Pekkarin

Tömegesen érkeztek lengyel tüntetők hazánkba

A lengyelek 2006-ban fedezték fel újra Magyarországot és most jelenlétükkel is bizonyították: a lengyel-magyar barátság nem üres szólam. Varsóban napokkal ezelőtt elfogytak a Budapest-könyvek, ennyi lengyel turista már régen érkezett egy napon fővárosunkba. A civilek szorosabb együttműködésről állapodtak meg, jövő héten pedig szinte állami ünnepségként ünnepeljük a két nép barátságát.

Különbuszok várták a lengyel tüntetőket a Nyugati pályaudvaron

Különbuszokkal fogadták a Nyugati pályaudvarra megérkező 800 lengyel vendéget, aki azért jött, hogy a nemzeti ünnepen személyes jelenlétével is kifejezze rokonszenvét Magyarország és az Orbán-kormány politikája iránt.

A vendégeket 200 főnyi lengyel csoport várta lengyel és magyar zászlókkal, transzparensekkel. Mások között jelen volt Csizmadia László, a békemenetet szervező Civil Együttműködési Tanács (CET) elnöke és Konrad Sutarski Budapesten élő lengyel költő, a Magyarországi Lengyelek Múzeumának és Levéltárának igazgatója.

Egy honfitársaira várakozó 63 éves lengyel férfi az MTI-nek nyilatkozva elmondta: ő Wroclawból érkezett már korábban autóbusszal, és a Varsóból érkező szerelvényre várakozó lengyelek többsége is wroclawi. Mint mondta, ő Németországban, Majna-Frankfurtban él, ahová 1986-ban Magyarországon keresztül emigrált, de rendszeresen hazajár, és figyelemmel követi a lengyel belpolitikai eseményeket. A budapesti ünnepre nemcsak Lengyelországból, hanem más európai országokból is érkeztek lengyelek, főként a Gazeta Polska című jobboldali lengyel hetilap klubjaihoz tartozó személyek - mondta.
   

Szavai szerint azért tartja fontosnak, hogy Budapesten legyen, mert ki akarja fejezni rokonszenvét az Orbán-kormány iránt. A különvonat egyik 50 év körüli férfi utasa az MTI-nek elmondta: ő Gnieznóból, a történelmi lengyel fővárosból érkezett, de egész Lengyelország területéről jöttek Magyarországra, és nemcsak a különvonattal, hanem buszokkal, személygépkocsikkal is. Összesen lehetnek talán 2-3 ezren.
   

Az érkezőket a Nyugati pályaudvarról különbuszokkal vitték a Nemzeti Múzeum elé, ahol részt vesznek az ottani ünnepségen, majd onnan mennek a Várba és később a Kossuth Lajos térre.

Lengyel-magyar együttműködés

A Civil Együttműködési Tanácskozás (CET), a Gazeta Polska című lengyel hetilap és háromszáz klubjának képviselői csütörtökön Budapesten szerződést írtak alá arról, hogy együttműködnek a Patrióta Európa Mozgalomban.

A Polgárok Házában tartott eseményen Csizmadia László, a CET elnöke azt mondta, a mozgalom célja a "civil nemzetépítés", civil kontroll gyakorlása Európa felett. Európa szerkezete "recseg-ropog", "a pénzhatalom térdre kényszerített" minden uniós tagállamot - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy éppen ezért olyan civil összefogásra van szükség, amely nem bal- vagy jobboldali irányultságú. A Patrióta Európa Mozgalomnak az egész földrészre ki kell terjednie, hogy "ajtót nyisson minden kormány felé" - emelte ki.
    

Tomas Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője arról beszélt, hogy hetilapja körül társadalmi mozgalom bontakozott ki, háromszáz klub szerveződött az olvasóikból. Ezeknek a kluboknak a tagjai a patrióta, keresztény értékeket tartják fontosnak - mondta. Ryszard Kapuscinski, a Gazeta Polska-klubok elnöke kiemelte: a 2005-től alakult klubokhoz olyanok csatlakoztak, akik nem akarnak belépni politikai pártokba, de felelősséget éreznek Lengyelország sorsa iránt. Remélhetőleg hosszú évekig tartó, gyümölcsöző kapcsolatot sikerül kiépíteni a magyar civilekkel - hangoztatta.
    

Bodó Barna, a CET alelnöke, az Erdélyi Magyar Civil Szövetség elnöke elmondta, Európában hitelesen kell megjeleníteni minden nemzet érdekeit, és ezért van szükség a Patrióta Európa Mozgalomra. A Patrióta Európa Mozgalom februárban alakult azzal a céllal, hogy Európa közös értékeit hirdesse és védje, összefogva valamennyi európai civil szervezettel. Stefka István, a Magyar Hírlap főszerkesztője bejelentette: pénteken együttműködési megállapodást köt a Gazeta Polska és a Magyar Hírlap, hogy segítsék a két ország közötti információáramlást. A dokumentumban kijelentik, mindkét lap elkötelezett a sajtószabadság mellett - hangsúlyozta.
    

Csizmadia László úgy fogalmazott, reggel befutott "a lengyel expressz" a Nyugati pályaudvarra, csaknem ezer lengyel érkezett, hogy tisztelegjen március 15. emléke előtt, és szolidaritását fejezze ki a magyarokkal, a magyar kormánnyal.Tomas Sakievicz kijelentette: a lengyelek Magyarországra "a szólásszabadság oázisaként" tekintenek.
    

Az eseményre szóló meghívóban azt írták, "a történelmi lengyel–magyar barátság keretében" több száz lengyel jelezte, hogy a március 15-i ünnepségeken részt kíván venni. Fogadásukat a Civil Összefogás Fórum és a Civil Együttműködési Tanácskozás szervezte, utazási és szállásköltségeiket pedig a lengyelek maguk fedezik. Bayer Zsolt újságíró, a Békemenet Magyarországért Egyesület egyik alapítója korábban úgy nyilatkozott, hogy a budai Várból induló lengyel szimpatizánsokat a Széchenyi téren megvárják, és együtt vonulnak majd a Kossuth térre, hogy meghallgassák Orbán Viktor miniszterelnök beszédét.

9 komment · 1 trackback

Címkék: barátság lengyel magyar friss és forró lengyelorszag márciusi ifjak


2012.01.21. 22:36 Pekkarin

Lengyelországban kiborultak hazánk cseszegetése miatt

 

Több százan vettek részt a Magyarországot támogató szimpátiatüntetésekben szombaton a varsói magyar nagykövetség és más lengyel nagyvárosok külképviseletei előtt. A fővárosban a magyarokat támogató levelet adtak át a magyar külügy képviselőjének, és uniós zászlót égettek.

A varsói tüntetésben a jobboldali és nemzeti radikális pártok képviselői vettek részt. A "Szabad Lengyelország, szabad Magyarország" és unióellenes felkiáltások mellett elhangzott a magyar és a lengyel himnusz is.     

A felszólalók "a nemzetközi baloldal támadásai ellen" tiltakoztak, és szolidaritásukat fejezték ki "a nemzetek Európájának eszméjét támogató Magyarországgal". Felolvasták a "drága magyar barátoknak" címzett levelet, amelyet egyebek közt Marek Jurek, a szejm volt elnöke, a Lengyel Köztársaság Jobboldala párt elnöke és Zbigniew Ziobro EP-képviselő, a Szolidáris Lengyelország frakció vezetője írt alá. Ebben elismerésüket fejezték ki a magyaroknak "a haza újjászületéséért tett kezdeményezéseiért" és hangsúlyozták, hogy az új alaptörvény "mindenki számára fontos alapelvekre hívja fel a figyelmet". "Amit elkezdtetek, egész Európa érdekét és javát szolgálja, és különösen a mi térségünk, a kommunizmus idején megtört Közép-Európa közös ügyét jelenti. Együtt voltunk, és együtt maradunk" - állt a levélben, amelyet a tüntetők is aláírtak.    

Marian Pilka volt ellenzéki, a Lengyel Köztársaság Jobboldala párt helyettes elnöke felszólította a lengyel kormányt, hogy tartson ki Magyarország mellett. "Reméljük, hogy a lengyel kormány nem hagyja magára Magyarországot, hogy ellenzi az esetleges szankciókat. Ezt várjuk el a lengyel kormánytól" - mondta. Kiemelte, hogy a magyar kormány politikája csodálatra méltó, és azt "követnie kellene minden közép-európai országnak".     

Az Új Jobboldal Kongresszusát képviselő Janusz Korwin-Mikke az uniós tagországok "szerződésben foglalt autonómiájának eltiprása" ellen tiltakozott. Szerinte Lengyelország és Magyarország elvesztette szuverenitását, és "már nem szuverén országok, hanem euróállamok".     

A tüntetésen felolvasták a magyarországi lengyel közösség levelét is, amely a budapesti békemenetben való részvételre szólítja fel a Magyarországon élő lengyeleket. A szervezők hangsúlyozták, hogy az interneten is folytatják az aláírásgyűjtést, és további szimpátiatüntetéseket terveznek.

 

2 komment


2012.01.18. 19:12 El Polako

Litván-magyar két jó barát?

Pár napja írtuk, hogy a lengyel ellenzékben lévő PiS egyik képviselője megelégelte a Magyarország elleni támadásokat és olyan törvénytervezetet nyújtott be, amely elutasítja a magyar alaptörvénnyel kapcsolatos vádakat. A támogatók sora azóta nőtt, hiszen ma a litván parlamentben is hasonló indítványt nyújtott be 25 képviselő. A lengyel miniszterelnök pedig politikai támogatásáról biztosította Magyarországot.

A litván parlament, a seimas képviselői a Magyarország szuverenitása melletti kiállásról szóló határozattervezetet nyújtottak be - értesült szerdán az MTI. A 25 képviselő által aláírt indítvány emlékeztet rá, hogy a magyar nép által megválasztott képviselők teljesen jogszerűen változtatták meg az 1949-ben, a kommunista uralom éveiben elfogadott alkotmányt, s megértéséről biztosítja a magyar alaptörvénynek azt a célját, hogy védje a magyar kultúrát és az egyedülálló magyar nyelvet.

A litván parlamenti határozattervezet támogatói hangsúlyozzák, hogy az új magyar alkotmány védi, s az állam és a nemzet alapjának tekinti a családot, amely egy férfi és egy nő szabad választása alapján jön létre, s megállapítják, hogy az Európában a közösség és család hagyományos koncepciójában most végbemenő változások súlyos kihívást jelentenek a nemzetállamok szuverenitásával szemben. Mindent összevetve a litvánok féltik a magyar állam önállóságát.

Tusk szerint jogosak a vádak

Politikai támogatást nyújt Lengyelország a magyar kormánynak a túlzott európai politikai reakciókkal szemben, de az Európai Bizottság álláspontja jogilag megalapozott - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Az ellenzék ugyanakkor bírálja az EB álláspontját.

Tusk hangsúlyozta, hogy Magyarország politikai támogatásáról José Manuel Barrosoval is tárgyalt. Kiemelte, hogy az EB és Budapest közötti vitában Lengyelország nem tehet semmit, mivel az a jogszabályokról szól. A lengyel kormányfő kifejtette, hogy az Európai Parlamentben "hisztérikus légkör uralkodik" a magyar kérdésben, és a politikai reakciók egy része el van túlozva. Hangsúlyozta, hogy szerinte "Magyarország európai szinten továbbra is demokratikus országnak tekinthető". 

 

Szólj hozzá!

Címkék: és barátság lengyelország lengyel magyar friss és forró magyar lengyel lengyel magyar barátság


2012.01.14. 21:37 El Polako

Megelégelték a lengyelek hazánk meghurcolását!

Tegnap a lengyel pénzügyminiszter védte meg először óvatos szavakkal Magyarországot, majd az ellenzéki nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) képviselője, Stanislaw Pieta is hazánk védelmében szólalt fel a lengyel szejmben, és egy Magyarországot támogató határozat megszavazását indítványozta, hangsúlyozva, hogy "Magyarországnak joga van saját alkotmányához".

Stanislaw Pieta pénteki indítványát ugyan a parlamenti többség elutasította, a képviselő felszólalásában "precedens nélküli fenyegetések, feddés és nyomásgyakorlás sorozatának" nevezte azt, ami Magyarország esetében az unió részéről történik. Hangsúlyozta, hogy "az EU egyrészt kiáll Olaszország, Görögország és Portugália mellett, biztosítja több milliós támogatásukat, míg Magyarországot zsarolja és beavatkozik belső ügyeibe". A képviselő azt is kifejtette, hogy a "demokratikus mandátum nélküli" uniónak tiszteletben kell tartania a szabadságot és a demokráciát.

"El a vörös kezekkel a független Magyarországtól"  - mondta felindultan.Pieta és Arkadiusz Czartoryski (PiS) egy külön sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Lengyelország többször is számíthatott a magyarok szolidaritására, egyebek közt 1920-ban, amikor fegyverekkel támogatták az oroszokkal harcoló lengyeleket. Bejelentették, hogy január 17-én délben az Európai Bizottság varsói székhelye előtt tiltakozni fognak.A képviselők kifejtették, hogy más országok kormányai ellen nem fogott össze a világ, miközben a magyar gazdaság jobb állapotban van, mint más országok gazdasága. Véleményük szerint "Magyarország elnyomása után rövid időn belül várható, hogy Lengyelországot is megtörik".

Korábban a testvéreink egyik kormánytagja védte meg hazánkat, ugyan az ellenzéknél sokkal óvatosabban, a jó szándék azonban még így is érezhető volt. Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint ugyanis a magyar-IMF tárgyalások megkezdésekor "nem ajánlott Magyarország politikáját kommentálni". Rostowski a Rzeczpospolita című konzervatív napilapnak adott, pénteken megjelent interjújában kijelentette: mindenki számára fontos, hogy Magyarország megegyezzen az IMF-fel.

Az interjút készítő újságírók kitértek arra, hogy a miniszter szavait a lengyel nemzeti bank (NBP) piaci beavatkozásáról "sokan Orbán Viktor követésének és az NBP megtámadásának tekintették" De hát tudjuk, hogy az újságírók sokszor nem függetlenek, ahogy a szerkesztőségek sem. 

 

10 komment

Címkék: varsó és barátság friss lengyelország lengyel magyar forró magyar lengyel lengyelmagyar


2011.11.28. 20:56 Pekkarin

Sose tanulsz nyelvet ilyen olcsón!

November 22-től január közepéig kezdő lengyel nyelvtanfolyam várja az érdeklődőket! A Bem József Kulturális Egyesület Nádor utcai főhadiszállásán mindenki a blogon meghirdetett kedvezményes áron, 10 ezer forintért összesen 14 órát vehet igénybe. A jelentkezés a tanfolyamra az első hetekben történhet, melyet mindent héten, keddenként, 17:30-tól tartanak a Lengyel-Magyar Összetartozás nyelvtanfolyam szervezői.
 
A tanfolyamra a holnapi nap folyamán, jövő héten személyesen, e-mailben pedig a zolivid@yahoo.com –on lehet jelentkezni. Javasoljuk, hogy aki szeretne járni a tanfolyamra, az minél előbb tegye meg, jelentkezéskor pedig hivatkozzon a Lengyel-magyar blogra, hogy igénybe vehesse a kedvezményes tanfolyamdíjat.
 
Cím: Bem József Kulturális Egyesület , BP, V. kerület Nádor utca 34. , II. emelet 11-es kapucsengő. 

Szólj hozzá!

Címkék: nyelvtanulás szavak lengyelország lengyel magyar friss és forró


2011.11.06. 20:15 Pekkarin

Lengyel honlap indult az '56-os forradalomról

A Magyar Kulturális Intézet és a Szabad Európa Rádió közreműködésével, illetve a Polskie Rádió támogatásával lengyel információs weboldal indult el az 1956-os magyar forradalommal kapcsolatban. Az október 23-ai eseményekről megemlékező lengyel nyelvű honlapot november elején mutatták be, egy, az őszi eseményekkel foglalkozó konferencián. A forradalom 55. évfordulójának megünneplését az állami csatorna, a Polskie Rádió támogatta.



Az internetes felületre rengeteg – lengyel és német archívumból származó - hanganyag került fel, melynek egy részét a korabeli Szabad Európa Rádió adásaiból töltöttek fel, de megtalálható még az oldalon a Koblenz-ben, a ’90-es évek végén előkerült felvételek felújított, digitalizált változatai is.

A rendelkezésre álló felvételek rekonstrukciója során több mint hatezerötszáz órányi 1956-os hanganyagot digitalizáltak, illetve javítottak fel. A hatalmas mennyiségű rádióadás eredetileg 64 tekercs szalagra lett rögzítve, melyek nagy többsége erősen leromlott állapotban volt.

A konferencián a forradalomról többféle aspektusban hallgathattak előadásokat az érdeklődők, továbbá több eredeti, a Szabad Európa Rádión sugárzott felvételekkel ismerkedhettek meg. Az 1956-os őszi események mellett a résztvevők a magyar és a lengyel függetlenségi törekvések céljait és eredményeit is áttekinthették. A konferencián több vezető lengyel és magyar történész is előadást tartott, melyeket a Szabad Európa Rádió egykori szerkesztője A. Ross Johnson is meghallgatott.
 

Szólj hozzá!

Címkék: varsó barátság friss lengyel magyar forró magyar lengyel lengyelmagyar


2011.10.27. 22:52 Pekkarin

Ellenünk készülnek a lengyelek az EB-re

Legelőször éppen 90 éve találkozott egymással a lengyel és a magyar labdarúgó válogatott. Az eddig lejátszott meccsek alapján egyértelműen „magyar fölényről” beszélhetünk, azonban aggodalomra adhat okot, hogy általában véve a tét meccseken a lengyelek az átlagosnál jobban „odateszik” magukat ellenünk. A lengyelek trénere, Smuda,  már a végleges EB - keretet küldené ellenünk, Egervári pedig még szűkítene.

A lengyel nemzeti tizenegy első hivatalos nemzetközi mérkőzését éppen 90 évvel ezelőtt, 1921. december 18-án játszotta Magyarország ellen. Az idehaza megrendezett találkozón sovány, ámde „kötelező” győzelmet arattak játékosaink, a végeredmény ugyanis 1-0 lett.  A legutóbbi 2007-es idegenbeli mérkőzésen szintén ugyanez az eredmény született, ha azonban komolyabb pillantást teszünk a lengyel-magyar meccsek statisztikájára, akkor árnyaltabb képet kaphatunk.  Eddig a két csapat összesen 31. alkalommal találkozott egymással, ebből húszszor született magyar győzelem, hétszer pedig a lengyelek voltak eredményesebbek. Mindössze négyszer végződött a két testvérnép mérkőzése döntetlennel, érdekesség, hogy ebből kettő rendkívül „rövid” idő alatt és ugyanazon a napon, március 29-én történt. Előbbi 2000. március 29-én, barátságos mérkőzésen történt, utóbbi pedig a 2004-es EB selejtezőn, 2003-ban. (Mennyivel stílusosabb lett volna, ha ezeket a találkozókat esetleg pár nappal korábban, március 22-én, a későbbi lengyel-magyar barátság ünnepén rendezik?!)

A két válogatott mindössze hatszor találkozott tétmérkőzésen, a „maradék” 25. alkalom barátságos, illetve „testvéri” mérkőzés volt. És ha már testvériség. A lengyeleket ebből a szempontból dicséret illeti, hiszen a hatból éppen háromszor arattak győzelmet válogatottunk felett, mi ez akkor, ha nem testvéri elosztás? Úgy tűnik, hogy a lengyeleknek inkább csak tét meccseken megy ellenünk, és van ebben valami, ha azt nézzük, hogy legutóbbi EB selejtezőn 2003-ban mindössze egy döntetlenre illetve, egy idegenbeli 1-2-re futotta ellenük. Az idei november 11-ei, poznani meccsel kapcsolatban azonban félelemre nincs ok, hiszen egyrészt barátságos mérkőzés lesz, másrészt az Egervári-keretnek újra tagja Gera Zoltán, illetve Dzsudzsák Balázs, továbbá két tehetséges futballista, a belga Genk színeiben játszó Tőzsér Dániel és Feczesin Róbert, az olasz Ascoli csatára csatlakozhat „újoncként” a szakmai stábhoz.

 „A legfontosabb, hogy ne essünk az alá a szint alá, amit már eddig elértünk”- mondta Smuda a sajtótájékoztatón az újságíróknak a 2012-es EB küzdelmek kapcsán. A lengyel szakmai stábja szerint a magyarok (ill. az olaszok) ellen felálló keret már az csapat lehet, amelyik az Európa Bajnokságon is játszik majd. „Mindössze egy hónapunk lesz a felkészülésre a kontinenstorna előtt, jó lenne, nem előröl kezdeni mindent”- tette hozzá a lengyel szövetségi kapitány.

Egervári Sándor, a magyar válogatott szövetségi kapitánya még nem a végleges névsort hirdette meg.Még több mint két hét hátra van a Liechtenstein elleni barátságos mérkőzésig, de különféle technikai okok miatt már most kihirdettem egy bő, huszonnégy fős keretet” - fogalmazott blogjában Egervári Sándor szövetségi kapitány. – „A megadott névsort jövő héten, a bajnoki fordulók után szűkítem, addig igyekszünk minél több játékosról friss információkat szerezni. Sajnos továbbra is vannak hiányzóink, különösen fájdalmas Rudolf Gergely távolléte, ő a mai napig sem tudta elkezdeni az edzéseket klubcsapatában, ezért nem lenne értelme a meghívásának.

A magyar válogatott november 15-én, szombaton lép pályára Poznan-ban a lengyel nemzeti tizeneggyel ellen, mely várhatóan egyik legjobb formáját mutatja majd. Komoly esélylatolgatásnak azonban a fent leírtakon kívül nem sok értelme van, főleg, ha azt nézzük, hogy a magyar válogatott az október 19-i FIFA-világ ranglista alapján az előkelő 36. helyen tanyázik, addig a lengyel kevésbé elegáns a 64. A „jubileumi” találkozón 32. alkalommal találkozik a két nemzet labdarúgó csapata, a hagyományoknak megfelelően ismét barátságosan, ha úgy tetszik: testvériesen. 

Szólj hozzá!

Címkék: lengyelország lengyel magyar friss és forró magyar lengyel futball meccs polak wegier


2011.09.13. 09:19 Pekkarin

Hazánkba érkezett a lengyel pápavonat

Magyarországra érkezett tegnap Boldog II. János Pál pápa emlékvonata Szlovákiából. A szerelvényen egy fotókiállítás látható a Szentatya életéről és egy róla szóló filmet is meg lehet nézni.  Az emlékvonat 2006 óta viszi Krakkó és a pápa szülővárosa Wadowice között.

A lengyelek most „kölcsön adták” a Visegrádi országoknak a szerelvényt, melyet az „Ezüst nyíl” nevű egykori kormányzati motorvonat húzott át Párkánynál, a szlovák-magyar határon.  A pápavonaton magyar zarándokok is ültek, köztük Keresztfalvi László, aki személyesen is találkozott II. János Pállal.

Az emlékvonatot több tucatnyian várták első itthoni állomásán, Szobon. Monszpart Zsolt, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója szerint Boldog II. János Pál pápa egész életét annak szentelte, hogy közelebb hozza egymáshoz a világ népeit és az emlékvonat is ezt jelképezi. „ II. János Pál pápa tudta azt, amit ma oly sokszor elfelejtünk: a technika egyetlen vívmánya sem pótolhatja a személyes találkozást, a baráti kézfogást, beszélgetést."

Az emlékvonatot lengyel vasutasok alakították ki a pápa halála után. A szerelvényen a Szentatya életének legfontosabb pillanataiból készült fotókiállítás látható, a belső monitorokon pedig az ő róla készült filmet vetítik.  A vonat 2006 óta viszi a zarándokokat Krakkó és a pápa szülővárosa, Wadowice között. Most viszont a lengyelek kölcsön adták a Visegrádi országoknak, így Szlovákia után hazánk lehet a második állam, aki rövidebb időre használhatja az emlékvonatot.

A szerelvény több mint egy hétig marad Magyarországon, várhatóan utazni is lehet majd vele, hiszen pénteken Székesfehérvárra, szombaton pedig Esztergomba közlekedik majd. Emellett a vonat a Vasúttörténeti Parkban is látható lesz, majd jövő hét szerdán tovább közlekedik Csehországba.

Forrás: MTV
 

Szólj hozzá!

Címkék: és pápa friss jános pál lengyel magyar forró ii: lengyel magyar barátság


2011.08.19. 21:59 Pekkarin

Így mulatnak a lengyelek a zenénkre

1969-es megjelenését követően közel ötven különböző verziója született, az elkövetők közt volt - az eredeti szöveget fonetikusan éneklő - lengyel együttes és világhírű rockbanda is. A Gyöngyhajú lány egyike a világszerte legismertebb dalainknak; pedig csak utolsó pillanatban került fel az Omega azóta legendává lett, Tízezer lépés című albumára.

1968-ban, mielőtt Kóbor János és a többiek első magyar együttesként Anglia felé vették az irányt, az Omega-klub búcsúkoncertjén felcsendült egy addig sosem hallott instrumentális dal, vagy inkább dalkezdemény. A csapat kiutazott Angliába, nagy sikereket aratott, köszönték szépen Eric Clapton és George Harrison gratulációját és jöttek haza, véglegesíteni a Tízezer lépés című albumot.

 

A kezdetek

Az Omega legsikeresebb korszakában járunk, volt még Omega-tagsági igazolvány, koncertek estéjén pedig városszerte felcsendült az "Aratjuk a gabonát, szeretjük az Omegát" rigmus is. A szövegeket Adamis Anna szerzi, a Trombitás Frédi című album sikere után továbbra is Presser Gábor ír dalokat. A később legendává lett, 1969-es Tízezer lépés című albumról azonban hiányzik még egy igazán mély dal. "Szerettünk volna még egy lassabb, mélyebb dalt az albumra. Elővettük ezt a témát, amit még a búcsúkoncerten játszottunk fel és ez lett belőle" - emlékezik vissza Kóbor János, a banda örökös énekese.

Az eredmény ismert: az album óriási siker, önálló tévé-műsor készül belőle, a sokáig másodvonalba sorolt Omega kérdés nélkül az 1969-es év rockbandája. A Gyöngyhajú lány bevonul a rocktörténelembe: az Omega itthon és külföldön is rengeteg rajongót vonz magához, a dal alapján kelet-európai utánzatok, másolatok születnek, maga a kelet-német idol, Frank Schöbel is feldolgozza a dalt, "Schreib es mir in den Sand" címmel. Az Omega németországi sikereire jellemző, hogy még ma is több németnyelvű rajongói oldalt találni az interneten.

 

A közel ötven verzió közül a legmókásabb kétségtelenül egy magyar szöveget fonetikusan feléneklő lengyel csapaté. Hatását jelzi, hogy a leghíresebb és legismertebb feldolgozás az eredeti születését követően 26 évvel, 1995-ben jelent meg. Az éppen virágkorát élő Scorpions együttes White Dove cím alatt adta ki és aratott vele nagy sikert. Az Omegát 1970-ben a mallorca-i Barbarella fesztiválon is kitüntették, a Gyöngyhajú lány pedig különdíjat nyert a tokiói Yamaha Fesztiválon, ahonnan minden tag egy kis Yamaha motorkerékpárral térhetett haza.

Reinkarnáció a kétezres években

Azt hihetnénk persze, hogy ennyi volt az így is meglehetősen szép kort megélt sláger karrierje. Hogy ez mennyire nem igaz, azt jól bizonyítja a számtalan újabb lengyel feldolgozás, melyeket a teljesség igénye mellett sem lehet követni. A Gyöngyhajú lány elsősorban két stílusirányban hatotta át a jelenlegi lengyel zenei életet.

 

Az egyik,  talán legszínvonalasabb feldolgozás a Zakopowertől származik. A fiatal lengyel zenészekből álló csapat 2007-ben robbant be a köztudatba a Gyöngyhajú lány magyar nyelven való eléneklésével. A banda éppen ekkor volt túl első albumán, kivételes zenei tehetségük nyomán a Sziget Fesztiválra is eljutottak, majd pár évvel később az A38-as hajón lehetett őket ismét meghallgatni. A szám magyar nyelven történő előadása nem kis teljesítmény, hiszen a zenekar egyik tagja sem rendelkezik magyar gyökerekkel, illetve ha információnk nem csalnak, akkor különösebb nyelvi előképzettséget sem hasznosítottak a szám el-, vagy feléneklésénél (később a feldolgozásból stúdió felvétel is született). A lengyelek magyarul való éneklése viszont nemzeti sajátosság, egyrészt az Omega slágerét már megszámlálhatatlanul sokan adták elő anyanyelvünkön, másrészt e nemzet vonzódása a magyar nyelvhez különleges és földöntúli. E sorok írója évekkel ezelőtt kezébe vett egy Európáról íródott lengyel nyelvű könyvet, mely bevezetője így kezdődött: „Európa varázslatos és rejtelmes, melynek földjén sok egymással rokon nép él, de szívében pedig egy olyan gyönyörű nyelvet beszélő nemzet kapott helyet, mint a magyar.”

 

Ugyanebben az évben, 2007-ben adta elő a Mafia nevű együttes a Gyöngyhajú lányt, mely szép lett, azonban kevésbé emlékezetes. Viszont ilyen mezei hangszerelésben már évente valaki előbukkan egy-egy tévészereplés erejéig, vagy lengyelül vagy magyarul. A másik tekintélyes vonal a szimpla diszkó zene, ahol a Veegas előadásában újabban lagzik közkedvelt slágere. A lengyelek által csak „disco polónak” csúfolt zene valami olyasmi, mint itthon a mulatós. Ízlés dolga, ez tetszik-e valakinek, könnyen előfordulhat, hogy nem, hiszen a magasztos dallamok kivesztek ebből a verzióból.

 

Mókás vagy gáz?

Van, aki persze inkább viccesre veszi a figurát és akár egy vásári mutatványos próbál valami sajátot kihozni belőle. Robert Rozmus éppen tavaly haknizott ezzel a számmal, valljuk be, ha nincs a vokál, akkor minden bizonnyal befürdik vele. A fekete, göndör paróka és az Omegát kicsit parodizáló előadásmód maximum csak akkor lenne vicces, ha nem tenne bele Mick Jaggeres elemeket, így azonban a közönség legalább annak örülhet, hogy eléneklik a számot. Rozmus bizonyára régi vendége lehet a patikáknak, hiszen nem kizárt, hogy sok fellépés alkalmával kívánnak neki hetekig tartó hangszálgyulladást.

 

Forrás: Origo, Melano
Szerző: Aranyi Péter

1 komment

Címkék: és omega barátság friss lengyelország forró magyar lengyel lengyelmagyar


2011.05.11. 13:27 Pekkarin

Ma kezdődik a XVII. Lengyel Filmtavasz!

Rögtön a Magyar Filmszemle után kezdődik a Lengyel Filmtavasz, mely már 17. alkalommal hozza el a legfrissebb lengyel alkotásokat. A ma este kezdődő fesztivál fontosságát jelzi, hogy a Kicsi Rózsa alkotói, -mely idén nyerte el a "Legjobb Közép-Európai Film"-díját-is jelen lesznek a bemutatón. A tavalyi év legjobb, legérdekesebb filmjeit május 11-15.-e között tekinthetik meg az érdeklődők Győrött, illetve Budapesten a Művész moziban.

Jan Kidawa Błoński a film rendezője, illetve Włodzimierz Niderhaus, a Kicsi Rózsa producere is tiszteletét teszi ma este a Művész Moziban, ahol Lengyelország animált történetét is megtekinthetik a megnyitóra érkezők.

A filmekről részletesen a Lengyel Intézet honlapján olvashatunk , mi azonban mindenképpen megtekintésre ajánljuk a Kicsi Rózsa című filmet, és a már kultikus erejű Szexmisszió rendezőjének új mozgóképét, a Bölcsődalt.

 

 

Szólj hozzá!


2011.03.23. 12:11 Pekkarin

Lengyel-Magyar Barátság Napi megemlékezés-MOST!

Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat, a Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Lengyel-Magyar Összetartozás Egyesület megemlékezést szervez a Lengyel-Magyar Barátság Napja alkalmából. Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt 2011. március 23-án (szerdán) 14.30-kor, Budapesten, a II. kerületi Bem József téren!

Az eseményen beszédet mond Kovács István Úr, volt krakkói konzul; a budapesti Lengyel Nagykövetség egyik képviselője; valamint Rétvári Bence Úr, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Az eseményt a Wysocki Légió, felvonulása és díszsortüzei fogják színesíteni. Az előadók között lengyel és magyar táncokat bemutató együttesek, és énekesek elevenítik fel közös hagyományainkat, értékeinket. Az ünnep zárásaként, a lengyel-magyar barátság erejét megtestesítve piros, fehér és zöld lufik százait engedjük - minden megjelenő résztvevővel közösen - a levegőbe.



 

2 komment


2011.03.23. 11:55 Pekkarin

Lengyel-magyar, egyet akar!

Négy éve, hogy március idusán deklarálták a lengyel-magyar barátságot a két ország parlamentje. Az akkori állapotok még erősen megkívántak egy ilyen döntést, ma is azt mondjuk: szükség van arra, hogy a friss generációk tudatosítsák magukban mely nemzetre számíthatnak leginkább. Ilyen a magyarnak a lengyel, és fordítva. Ezt minden pátosz nélkül kijelenthetjük! A 1848-as Bem segítség, az 1956-os lengyel csomagok érkezése a magyar forradalom támogatása végett (illetve még idevehetjük a visszaállított lengyel-magyar határon ölelkező katonákat is), mind-mind fontos történelmi példája annak a jelenlevő testvériségnek, amelyet éltetni és ápolni kell.

A 2006-os magyar zavargások idején a lengyelek megdöbbenve pislogtak Magyarországra. Mi folyik itt? 2010-ben együtt sirattuk Lech Kaczinski-t a lengyelekkel, a repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt államfőt. Egymásra találtunk. Újra. Miért csak most? A magyar értelmiség persze rendszeresen követi a lengyelországi fejleményeket, és egészen 1990.-ig úgy tűnt, szolidarítanak a lengyel szegénységgel. Az egykori, amagyar forradalmat követő évtizedekben kialakuló apátia, melyet az áruló magyar-, jobban mondva "kádári" elhidegülés váltott ki magyar-lengyel viszonyokban megbocsájthatatlan és bitófát érdemlő tetteket, vicceket foglalt magában. A tipikus tréfák, mint a "Milyen a lengyel szendvics? Két kenyérjegy között, egy húsjegy" illetve a "Hogy éheztesd a lengyel egeret? Zárd be a spájzba!" -hozzájárultak ahhoz a magyar pökhendi magatartásmód megjelenéséhez, melyet a "dübörgő  gazdaság", avagy a "legvidámabb szocialist barakk" felkiáltásokkal illetett 70'-es, 80'-as években láthattunk, érzékelhettünk idehaza a lengyel éhségsztrájkok láttán.

A szomorú az egészben az, hogy az elmúlt rendszer kiszolgálói, és azok örökösei zárták be a krakkói főkonzulátust (és nyitottak helyette újat Izraelben) 2009-ben. A magyar-lengyel kapcsolatok szépsége persze mindig is a civil szerveződésekben, a vegyes-házasságokban, a tucatnyi lengyel-magyar kulturális vonatkozásban rejlett, és nem a kisstílű, (egykori) áruló politikai érdekektől vezérelt diplomáciában. Bajnai Gordon kormánya éppen egy évvel később rúgott bele a magyar-lengyel kapcsolatba, miután a lengyel államfő, Jarosław Kaczinski számon kérte Donald Tusk miniszterelnököt, amiért nem támogatta a magyar javaslatokat a válságkezelésre, illetve az euró gyors, közép-európai bevezetésére. De említhetnénk Jerzy Buzek Magyarországnak nyújtott erkölcsi támogatását is, a magyarellenes szlovák nyelvtörvény megváltoztatására.

A múltat el kell felejteni, és a gyors felejtéshez azokat is ki kell hagyni a politikai viszonyok alakításából, akik nem képesek fejet hajtani Lengyelország hazánkért érzett hűsége, szimpátiája előtt. A magyarságnak, Kárpát-medence szerte újra fel kell fedeznie a két nép viszonyában rejlő kincseket, mert be kell ismerni: hagytuk veszni azt. Először politikai, másfelől, némileg civil szinten is. E sorok írója a krakkói konzulátus bezárásakor nagyszabású tüntetésekben gondolkozott, ám hiába az internet, hiába a gyors mozgósítás, senki fel sem fogta milyen súlyos visszalépés volt  mindez akkor. Az Orbán Viktorhoz, mint friss miniszterelnökhöz intézett nyílt levélben égető igényként jeleztük a magyar-lengyel kapcsolatok méltó ápolását, fejlődésének elősegítését. Bár pozitív  előrelépést tapasztalhattunk, még sem tudunk eléggé elégedettek lenni. Igaz, soha nem is lehetünk azok.

Bántóak lehetnek ezek a szavak. Tudom. Mert hát ünnepelni kéne. Az lenne a jó. De bárcsak önfeledt lehetnék annyira, hogy mindezeket emlékezetemből örökre kitöröljem, azzal is tisztában vagyok, hogy ez az év a Magyar-Lengyel Összetartozás Éve, tehát még sok meglepetést, programot, és örömet takar. Nem tudok másra felszólítani a kedves ünneplőket, mint arra, hogy próbáljanak elmélyülni a magyar-lengyel barátságban úgy, hogy ez ne csak üres lózungokról szóljon. Soha senkivel nem lesz ilyen viszonyunk az életben. Isten éltesse a magyar, és a lengyel népet, Isten vigyázza a magyar-lengyel testvériséget!

Aranyi Péter,
a lengyelmagyar.blog.hu és a melano.hu főszerkesztője.

1 komment